A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Szakkollégium kiállítása egyszerre idézi meg Choli Daróczi József szellemét és tárja a látogató elé a cigány irodalom és képzőművészet színes és gazdag világát. A kiállításról és Choli szerepeiről, jelentőségéről Molnár Eszter Edina kurátorral beszélgettünk.

Hogyan született meg a kiállítás?

Hónapokkal ezelőtt a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol maga Choli is tanított roma nyelvet és kultúrát, megkereste a PIM-et, hogy szeretnének egy kiállítást abból a festménygyűjteményből, amelyet a költő hagyott a kollégiumra. A PIM nyitott volt az együttműködésre, hogy ez az anyag egy cigány irodalmi kiállításban a szélesebb közönség számára is bemutatkozhasson.

Ugyanakkor ezek a festmények a roma festészet szűk szegmensét fedik csak le. A cigány képzőművészet és irodalom egy rendkívül színes és sokrétű világ, mi pedig szerettük volna ezt a lehető legszélesebb spektrumában bemutatni. A Jezsuita Roma Kollégium képei mellé kaptunk kölcsön néhány festményt a KuglerArt Szalon és Galériától is, valamint ezekhez hozzátettük a PIM saját gyűjteményeiben levő anyagot. Hangtárunk például őriz egy hangfelvételt, amelyen Choli Daróczi József a saját verseit és cigány nyelvű versfordításait olvassa fel, ezt is meg lehet hallgatni a kiállításban, továbbá láthatók köteteinek első kiadásai is.

Isten homorú arcán: ezt a címet viseli a kiállítás, ami Choli egyik kötetének és versének címe is. Miért épp emellett döntöttetek?

Rengeteg verset néztünk át, kutatva olyan sorok után, amelyek átfognák e kiállítás tartalmát és mondanivalóját. Valahogyan mégsem találtuk a megfelelőt. Egyszer, mikor éppen ezen gondolkodtam, ránéztem a verseskötetre, ami épp ott hevert előttem az asztalon, és ráébredtem, hogy ez a tökéletes cím! Hiszen Choli maga is ezt választotta. Ez a néhány szó kifejezi, hogy miről szól a kiállítás, sokat elmond a cigány sors hányattatott voltáról és Choli egész életművét is átfogja.

Hogyan épül fel a kiállítás?

A cigány irodalom és festészet két térrészben jelenik meg. Az egyikben szűken Choli Daróczi József életútjával és költészetével foglalkozunk, a másik felület pedig kontextusba helyezi a munkásságát, egyfajta szélesebb kitekintést ad a roma festészetre és irodalomra. 

A két tér között a festményeket ennek megfelelően osztottuk el. Az elsőbe kerültek a Choliról készült portrék: Ferkovics József, Péli Tamás és Kökény Róbert alkotásai. Mindhárom a Jezsuita Roma Kollégium tulajdona. Choli életrajza és kötetei mellett ugyanitt egy régi Choli-interjú is szerepel, amit az MTVA archívuma őriz.

A kiállítás másik nagy egysége a cigány festőművészet és irodalom vázlatos tablójaként értelmezhető. E tablóról a személyes kedvencem Balázs János képe, de nagyon szeretem Bada Márta és Oláh Jolán alkotását is. Személyes élettörténeteiket, amelyekben a művészet néha egészen lenyűgöző módon tört utat magának, rövid ismertetőkben tettük a tárlat részévé.

A harmadik rész egy múzeumpedagógiai térrész, amely az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. Az alapfokú művészeti iskolában tanuló gyerekek alkottak a kiállítás számára: 16 gyerekrajz látható ebben az egységben.

Milyen látvány fogadja a látogatót ebben a kiállításban?

Mezei Ildikó tervezte a látványt, amit tulajdonképpen két hangulat határoz meg. A Choli tevékenységével és a cigány művészettel foglalkozó részeket egy borongós vízióba ágyaztuk. Mezei Ildikó a cigány festészetben megjelenő harsány, erőteljes színeket felhasználva készített festéseket, amelyek a falakra kerülő tapéták alapjait adták. Van valami egészen örvényszerű ezekben a nonfiguratív mintákban. A festések alaphangulata Choli Daróczi verseinek világát idézik meg, ezért is annyira borongósak. Azt viszont nem szerettük volna, ha a gyerekrajzok is ilyen letargikus hangulatba kerülnek, ezért azokat egy vidámabb, reménnyel telibb térbe komponáltuk.

Hogyan értelmeződik Choli Daróczi József figurája ebben a térben? Miben áll az ő jelentősége?

Az első részben Choli Daróczi József mint költő, mint műfordító és mint népművelő pedagógus jelenik meg. Ez a hármasság határozta meg az egész munkásságát, mindegyik szerepe ugyanolyan fontos volt. Költőként 1971-ben a tanára fedezte fel a tehetségét, amikor az esti iskolában a pad alatt József Attila verseinek fordításával volt elfoglalva. Azonban nem csak emiatt fontos ő, hiszen Choli a cigány irodalom megszületésének, megszervezésének központi alakja volt. 

A cigány értelmiség kialakulása egy egészen szűk körből indult a 70-es évek elején. A legnagyobb nevek, akiket érdemes kiemelni: Bari Károly költő, Lakatos Menyhért író, Kovács József Hontalan költő és Choli Daróczi József. Ők mindvégig egy szűk közegben, egymást folyamatosan inspirálva éltek és alkottak. De nemcsak költőkről van szó, hanem képzőművészekről is: például Péli Tamásról és a közelmúltban elhunyt tanítványáról, Szentandrássy Istvánról. Ez a kis közösség egy szoros, baráti és szellemi kötelékeken alapuló kör volt: például amíg Péli a tiszadobi gyermekváros számára festette 43 négyzetméteres Születés-pannóját, Choliék ott voltak vele, és teljes szimbiózisban közösen alkottak: ki festett, ki verset írt.

Choli Daróczi József egész életében a cigányság felemelkedéséért küzdött. Képesítés nélküli tanítóként kezdte pályáját a rákospalotai Lila iskolában, ahol egy ideig a gyerekek összeszedésével és a szülők győzködésével indultak a napjai. Péli Tamással kitalálták, hogy a szülői értekezleteket zenés-táncos mulatságként hirdetik meg, így arra a szülők is szívesen jöttek. Ezek az alkalmak olyan jól sikerültek, hogy elég hamar rendszeressé is váltak ezek a klubok. Így Choli Daróczi a nappalokat a gyerekek között töltötte, az estéket pedig a gyerekek szüleivel a Rom Somnak (Cigány vagyok) keresztelt klubban. Gondot fordított a felnőttek művelésére is: a klubban vetélkedőket, filmvetítéseket rendeztek, kulturális és egészségügyi előadásokat szerveztek. A klub műsorfüzeteként jelent meg a Rom Som lap, amely 1975-ös indulásával az első magyarországi cigány újság volt. Ennek első számai szintén láthatók a kiállításban.

Dilinkó Gábor: Temetés (A Jezsuita Roma Szakkollégium tulajdona)

És milyen költő volt ő? Milyen típusú verseket írt?

Choli Daróczi József remekül közvetített az őt meghatározó két kultúra között: magyarul írt verseiben a cigányság kitaszítottságát és saját keserű élményeit fogalmazta meg, műfordításaiban a magyar irodalom nagyjait szólaltatta meg cigány nyelven. Irodalmi nyelvvé tette a lovárit. 

Két saját verseskötete jelent meg életében: az Isten homorú arcán 1990-ben, és egy évvel később a Csontfehér pengék között. Mindkettőben szerepelnek magyar és cigány nyelven írt versek egyaránt. Költészetének alapvető vonása a népköltészet, valamint József Attila ihletése.

Egészen döbbenetes kilengései vannak az életműnek. Néhány közepesebb verse között egyszer csak jön egy olyan, ami elementáris erővel taglózza le az olvasót. Ezek a művei méltán kapnak helyet a magyar irodalom nagy alkotásai között. Ilyen fontos vers a kiállítás címadó verse, az Isten homorú arcán is. De nagyon szeretem a Temetés címűt is, ami hihetetlen módon fejezi ki a gyász óriási fájdalmát vagy A kérdést, ami a cigány lét alapproblémáit, kérdésfelvetéseit mindennél lényeglátóbban fogalmazza meg. 

Hogyan jelennek meg ezek a versek a kiállításban?

Egy részük a Choli-portrék mellett olvasható. Ugyanakkor szerettük volna kicsit megmozgatni a teret és a látogatót is, ezért a falak festéseit idéző szalagokat lógattunk be a kiállítótér közepén. Ezeken Choli saját műveiből és a magyar irodalom nagyjainak verseiből vett részletek sorakoznak, a szalagok egyik oldalán magyarul, másik oldalukon lovári nyelven. A Petőfi-, József Attila- vagy éppen Radnóti-versek műfordításait ugyancsak Choli készítette. A látogató, hogy megismerkedhessen ezekkel a különlegességekkel, kénytelen bevonódni, bemenni a szalagok közé és a kezébe venni azokat. Közben, a szalagok alatt állva Choli említett hangfelvételei hallhatók.

Hogyan ölt testet Choli népművelő szerepe a kiállításban?

Tulajdonképpen a múzeumpedagógiai tér teljesíti be ezt a feladatot. Szerettük volna hangsúlyozni, hogy Choli üzenete, mely szerint egyik oldalról a tanulással, másik oldalról pedig a gyerekekre való odafigyeléssel figyelemre méltó eredményeket lehet elérni, ma is érvényes. Megpróbáltuk az általa folytatott missziót a jelenbe áthelyezni és a kiállítással megszólítani az érintett fiatalokat is. Az Igazgyöngy Alapítvány tanulóit saját művészeti alkotásaik segítségével be tudtuk emelni egy hagyományos irodalomtörténeti kiállításba. Ezenfelül pedig van egy teljesen üres falfelület is itt, ami persze csak most üres, az lenne a célja, hogy mindig az aktuálisan hozzánk érkező diákcsoport töltse meg. A múzeumpedagógusainkkal együttműködve lehetőség nyílik majd arra, hogy a kiállításban alkotva, majd az elkészített műveket ide kihelyezve ők is a kiállítás részeseivé válhassanak. Nagyon találó az idézet, amit a fal mottójául választottunk Choli egyik verséből: „Gyöngyből épül a világ.” 

Péli Tamás: Choli (A Jezsuita Roma Szakkollégium tulajdona)

Hogyan befolyásolja a kiállítás jelenvalóságát a mostani járványhelyzet?

A kiállítás a PIM zárva tartása miatt jelenleg nem látogatható, de terveink szerint az újranyitást követően meghosszabbított nyitvatartással várjuk majd a látogatókat. Addig is a múzeumpedagógusaink által összeállított virtuális tárlatvezetésen megtekinthető a kiállítás harmadik térrésze, méghozzá extra tartalmakkal kiegészülve.

Kocsis Katica