Ha egy iskolást megkérdezünk arról, szerinte hol írnak, alkotnak, élnek a költők-írók, majdnem biztos, hogy egy kávéházat vagy egy magányos padlásszobát képzel el. A magyar irodalomtörténet számos híres hely nevét őrzi a Pilvaxtól a Centrálon át a Hadik Kávéházig. Egy-egy korszakot is jellemeznek ezek a helyek. Sokatmondó, hogy a városnak mely pontja volt éppen az, ahol az irodalombarátok összegyűltek, hol lehetett egy fekete vagy egy pohár ital mellett üldögélve írni és olvasni, vagy épp meglesni a művészeket.

A Médiatár hang- és videóanyagai között is őrzünk kultikus helyszíneken tartott estekről szóló felvételeket: kutatható egy felolvasóest az Egyetemi Színpadon vagy a Katonában, meghallgatható egy Holmi-est az Angelika presszóban, egy beszélgetés a Kossuth klubban. Ezek a felvételek nemcsak arról tudósítanak, amit a megszólalóktól hallunk, de amiatt is fontosak, mert belőlük megtudjuk: éppen mi volt fontos kulturális helyszín Budapest életében, vagy hogy kik voltak jelen, kik szóltak hozzá a beszélgetésekhez.

A Nyitott Műhelyből érkezett anyag (Fotó: Gál Csaba/PIM)

A kétezres években indult Nyitott Műhely máig egyike a budapesti kulturális élet legfontosabb helyszíneinek. 2019-ben megegyezést kötöttünk a Műhely „lelkével”, Finta Lászlóval, hogy digitalizáljuk és kutathatóvá tesszük az ott készült felvételeket. A Nyitott Műhelyből beérkezett anyag nagyobb részben hang-, kisebb részben videófelvételeket tartalmaz.

A felvett sorozatok meghatározó része irodalmi témájú: műfordítással, kortárs szerzőkkel, a közelmúlt elfeledett műveivel foglalkozik.

A Litera online folyóirat a mai napig a Műhelyben tartja különböző programjait. Nemrég ünnepelték az Előhívás sorozat 100. alkalmát, a megvásárolt felvételek között közel 20 est anyaga található, ezeken Gerelyes Endre, Déry Tibor, Galgóczi Erzsébet, Szilágyi István és mások köteteit tárgyalják a beszélgetők. Az Előhívás fontos látlelet a kánon fősodrából kiszorult művek mai értelmezéséről, újrapozícionálásáról.

Nyitott Műhely est György Péter A hatalom képzelete című kötetéről 2015-ben (Forrás: Bárkaonline)

A Rózsaszín szemüveg beszélgetésein egyrészt ismert, másrészt kevésbé olvasott női szerzőkről és műveikről beszélgettek a résztvevők Menyhért Anna vezetésével. Olyan alkotók pályáját vizsgálták, akik valamiért háttérbe szorultak, mint például Galgóczy Erzsébet vagy Erdős Renée, vagy akiknek csak az életmű bizonyos részei ismertek, olvasottak, mint Janikovszky Éva, Nemes Nagy Ágnes vagy Kaffka Margit. 

A beszerzett anyagok izgalmas részét alkotják a kortárs külföldi alkotók felolvasóestjei. Fellépett a Műhelyben Andrzej Stasiuk lengyel író, Paweł Huelle, kortárs lengyel szerző, valamint a tavaly Nobel-díjat kapott Olga Tokarczuk lengyel írónő is. 

A hang- és filmfelvételeken olyan beszélgetéseket is meghallgathatunk, amelyeken a közelmúltban elhunyt szerzők, Esterházy Péter, Heller Ágnes, Borbély Szilárd, Tarján Tamás vagy Pálinkás György szólalnak meg. Jóllehet a Műhelybeli programok a nagyközönség előtt zajlottak, olyan intimitás jellemzi őket, amely sokat árul el a megszólalók legszemélyesebb világáról, karakteréről.

A Nyitott Műhelyből érkezett anyag (Fotó: Gál Csaba/PIM)

Szintén izgalmas anyag a Nyitott Műhely párbeszélgetéseinek gyűjteménye. Különböző korosztályhoz tartozó, más-más műfajban alkotó művészek, vagy épp egymással „párban dolgozó” szerzők mesélnek magukról. Többek között Bartis Attila - Kemény István, Oravecz Imre - Csordás Gábor, vagy Szécsi Noémi - Csaplár Vilmos vett részt efféle programon. A 2019-ben beérkezett 375 felvétel 2006 és 2010 között keletkezett és több mint 400 órányi beszélgetés anyagát őrzi, amelyek a feldolgozást követően a közeljövőben kutatók számára is elérhetők, hallgathatók, megnézhetők lesznek.

Benedek Anna