Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke?  Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa ismerteti tanulmányában, mely a PIM Studiolo-sorozat  Az én testamentumom című konferenciakötetében jelent meg.  

Emil Isac: Ady Endre utolsó képe , 1918, Csucsa (MNMKK  PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

„Egyszer voltam Adyval moziban, a váradi Európa-szálló éttermében. Ady Endre egyenesen háttal ült a vászonnak, nagyszerű fejének komor árnyéka ...

Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja a Museum super omnia című kötetben megjelent tanulmányában Cséve Anna Móricz-kutató, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Uher Ödön: Móricz Zsigmond és felesége, Janka , 1905  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az elmozdulás valóban bekövetkezik, az elbeszélő identitásképe megváltozik a közös jövő tervezgetésével. Ahogyan a naplóbeli „feljegyzések legfontosabb problémája talán a sajátnak és idegennek egyszerre ...

Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja Cséve Anna Móricz-kutató, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. A tanulmány megjelent a Museum super omnia című kötetben.

Móricz Zsigmond és felesége , Holics Eugénia a Füvészkertben, Ismeretlen felvétele, 1905 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az írók magánéletéhez kapcsolódó családi dokumentumok, a vélt vagy valós titkokat rejtő feljegyzések megőrzése általában az utókorra figyelmes vagy azzal szemben óvatos ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indított a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat harmadik részében a PIMblog vendége Szávoszt-Vass Dániel geográfus-hidrológus, a Dunai Szigetek című blog írója.

Ismeretlen művész,  A Vaskapu látképe , (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: A  Dunai Szigetek címen futó blog írója és szerkesztője vagy, aki egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, és képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét, amivel valódi ...

A folytatásból megtudhatjuk, hogy ponyvanemesítés címen milyen stratégiát folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a 19. század végén. A korabeli ismeretterjesztés, népnevelés rögös útjairól szól a tanulmány második része, melynek szerzője Tóth Dóra, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa. A teljes dolgozat a PIM Studiolo konferenciakötet-sorozat  Az irodalom-üzlet – Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban  című kiadványában jelent meg.

Váradi Antal: Az üveglábú Jóska , Magyar Mesemondó 43 sz. (MNMKK PIM, Könyvtár)

Az állami kezdeményezésű és finanszírozású népművelő jellegű ponyvák közül elsőként a Jó könyvek című könyvsorozat indult el. A minisztérium a sorozat indítására ...

Jókai Mór Emlékek a szabadságharcból című visszaemlékezésében az 1848–49-es események kapcsán így nyilatkozott: „Az én életemnek is ez volt a legeseménydúsabb korszaka, melynek hatása egész multamra kiterjedt.” Az író szabadságharcról szóló visszaemlékezéseinek kapcsán beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattár főosztályvezetője, a múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora és Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész, író, a téma szakértője a Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat újabb részében.

Barabás Miklós , J ókai Mór portréja az író aláírásának fakszimiléj ével , litográfia , 1851 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

Milyen eszközökkel próbálták megnemesíteni a lenézett ponyvairodalmat a magyar reformerek? Miért volt az egyik vállalkozás kudarcra ítélve, s miért sikerült a másik? Egyáltalán mit gondoltak a ponyváról a hosszú 19. században? Ezekre a kérdésekre ad választ kétrészes tanulmányában Tóth Dóra, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa. A tanulmány a PIM Studiolo konferenciakötet-sorozat Az irodalom-üzlet – Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban című kiadványában jelent meg.

  Mátyás diák naptára : Budapesti képes kalendáriom 1857-dik évre, Vahot Imre szerkesztésében, 1856 (MNMKK PIM, Könyvtár)

Megjelenésük időrendjében vizsgálva a ponyvairodalomról szóló lexikonszócikkeket, egyértelműen kirajzolódik ...

Tamási Áron szegényparaszti családból került a székelyudvarhelyi gimnáziumba, s az itt töltött évek során ismerkedett meg barátjával, akivel közösen fotografáltatták magukat a városi fényképész műtermében. Legfrissebb posztunkban Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa jár utána, vajon ki lehetett a rejtélyes barát, és miről árulkodik még a fotográfia?

Aranyos tekergők volt a címe Tamási a Szűzmáriás királyfi című ifjúsági regénye egyik előzményeként 1927-ben megjelent novellájának, melyben két fiú, a városba, iskolába elkerült Bódika és az inas-szolgálatból megszökött Ferke összebarátkozását és közös kalandjukat meséli el.

    Tamási Áron és Nagy István , Székelyudvarhely, ...

Kaffka Margit két kulcsregénye, a  Színek és évek  1912-ben és az  Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak értelmezésében? Mi indokolja az ugyancsak kulcsregényként olvasható Színek és évek jóval pozitívabb megítélését? Benedek Anna, a Médiatár főosztályvezetője Kaffka kortársaival készült interjúk alapján válaszolja meg a kérdéseket kétrészes blogbejegyzésben.

Sassy Attila: Kaffka Margit, 1910 körül (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

3.

De valóban kulcsregény-e az Állomások ? Hogyan írható ...

Kaffka Margit két kulcsregénye, a  Színek és évek  1912-ben és az  Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak értelmezésében? Mi indokolja az ugyancsak kulcsregényként olvasható Színek és évek jóval pozitívabb megítélését? Benedek Anna, a Médiatár főosztályvezetője Kaffka kortársaival készült interjúk alapján válaszolja meg a kérdéseket kétrészes blogbejegyzésben.

Kaffka Margit 1912 körül (fotó: Székely Aladár, MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

Bánóczi Zsuzsa A milánói Petőfi-szobrok történetéhez című tanulmánya, amely az Ars Hungarica 2000/1. számában jelent meg, aprólékosan felfejti a korábbi Ambrosianába tervezett Petőfi-szobor, Pásztor János munkájának, majd Ferenczy alkotásának kálváriáját is. Íme a történet ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór: Pest a Svábhegyről vihar után , 1882 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Volt-e lehetőségük az induló művészeknek képezni magukat?

Csorba Csilla: Budán vagy Pesten 1846-ig nincs ilyen képzési lehetőség. Bár sokat cikkeztek ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

„Ez tehát az igazi Petőfi arc, minden jövendő ábrázolás forrása és mintaképe, amelytől eltérni többé nem szabad” – írta Várkonyi Nándor a Petőfi-dagerrotípia történetét ismertető Petőfi arca című tanulmányában, mely először a Nyugat hasábjain jelent meg 1940 elején. ...

1848. március 15-ét a szabadságharc elvesztése óta ünneplik Magyarországon, noha a kezdetekben ez csupán magánkörben volt lehetséges. Az ünnepnap 177 éves története az írói naplókban is lenyomatot hagyott. Mit árulnak el ezek a feljegyzések a szerzőjükről, s a korról, amelyben születtek? A PIMblog ünnepi blogbejegyzésében a PIM írói naplókat bemutató Halálom esetén elégetendő! című kiállításában is szerepet kapó március 15-i naplórészletek olvashatók a kurátor, dr. Borbás Andrea válogatásában.

Lapok Petőfi Sándor naplójából, Pest, 1848 (MNMKK PIM, Könyvtár)

Petőfi Sándor naplója, mely önálló röpirat formájában jelent meg a Landerer és Heckenast nyomdánál Lapok Petőfi Sándor naplójából címmel, a ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór fiatalkori önarcképe, 1843 ( MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Kevéssé közismert, hogy Jókai Mór az 1840-es évek végéig festőnek készült, az 1840-es évek közepéig képezte magát, a Petőfi Irodalmi Múzeum több munkáját ...

Hogyan jelennek meg az író valós élményei egy regény fiktív terében? Mi történik, amikor a szerző legszemélyesebb élményeit veti papírra és tárja nyilvánosság elé? Mi a különbség napló és fikció között? Az Én-esetek beszélgetéssorozatunk során a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók kiállításunkhoz kapcsolódva kortárs szerzőkkel járjuk körbe ezeket a kérdéseket. Az első alkalommal Visky András volt a vendégünk, akivel Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője beszélgetett naplóírásról, felejtésről, az autofikció térnyeréséről. A Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársa, Márton Brigitta beszámolója következik.

Visky András (Fotó: Labancz Viktória)

„Mi köti össze ...

A fotóekphraszisz az irodalmi szövegekben megjelenő fotográfiák leírásával és ehhez köthetően a narrációban betöltött szerepükkel foglalkozik. Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ehhez a szűkebb intermediális kutatási irányhoz, a fotóekphrasziszhoz kapcsolódóan vizsgálja Csáth Géza novelláinak fényképeket reprezentáló szöveghelyeit.

Csáth Géza (1878–1919) (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A témához kiindulópontot jelenthet az a Csáth gyerekkori naplóiból tudható életrajzi adat, miszerint az író tizenegy éves korától fogva rendszeresen találkozott a fényképezéssel, mivel édesapja amatőr fényképészként örökítette meg a családtagokat otthoni, mindennapi ...

Fotó és irodalom összetett és sokféle kapcsolatát vizsgálja Kaffka Margitról szóló blogbejegyzésében Gáspár Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa. A vizualitás, a látás és a láttatás Kaffka életművének és ezáltal recepciójának is meghatározó motívuma, miközben az alkotótevékenységére reflektáló személyes és nyilvános megnyilatkozásaiban is rendre feltűnik fotográfia és írás analógiája. 

Székely Aladár: Kaffka Margit, 1912 körül (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fotó és irodalom kapcsolata többféle módon tematizálódik Kaffka Margit szövegeiben és azok kapcsán: az írás és a fotografálás hasonlósága és/vagy különbözősége; az ...

A magyar kultúra napja alkalmából főépületünk kialakítója, Károlyi György és nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc kapcsolatáról ír Komáromi Csaba, a Károlyiak és a Károlyi-palota történetét kutató sorozatának legújabb részében. A Károlyi-palotát mai képére formáló tulajdonos, a reformkor nagy hatású alakja, Károlyi György gróf korának egyik legnagyobb mecénása volt. Kazinczy önéletírásában egyenesen „a minden jóltevők legszerényebbikeként” aposztrofálta a 26 éves főrendet. Károlyi György Kölcsey Ferencet illető támogatása azonban túlmutat a korban megszokott mecénási tevékenységeken.

A Kölcsey-kultusz és a Károlyiak

Anton Einsle: Kölcsey Ferenc , 1835 (olaj, vászon, MTA Művészeti Gyűjtemény)

A Petőfi Irodalmi Múzeum fennállásának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat részeként nyílt meg nemrég a Halálom esetén elégetendő! című tárlat. Míg az írók gyűjteményeit, gyűjtési szokásait bemutató A tárgyak társasága leginkább a Relikviatár kincseit, A halandóság törékeny arcai pedig a Fotótár íróportréit mutatta be, addig legújabb kiállításunk a PIM Kézirattárában őrzött írói naplókat állította fókuszába. A tárlat létrejöttéről és koncepciójáról kérdeztük a kurátort, dr. Borbás Andreát, a Kézirattár főmuzeológusát.

PIM: Az intézmény fennállásának 70. évfordulóját ünneplő kiállítássorozat egyik legizgalmasabb darabja a decemberben megnyílt Halálom esetén ...

A magyar kultúra napja alkalmából főépületünk kialakítója, Károlyi György és nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc kapcsolatáról ír Komáromi Csaba, a Károlyiak és a Károlyi-palota történetét kutató sorozatának legújabb részében. A Károlyi-palotát mai képére formáló tulajdonos, a reformkor nagy hatású alakja, Károlyi György gróf korának egyik legnagyobb mecénása volt. Kazinczy önéletírásában egyenesen „a minden jóltevők legszerényebbikeként” aposztrofálta a 26 éves főrendet. Károlyi György Kölcsey Ferencet illető támogatása azonban túlmutat a korban megszokott mecénási tevékenységeken.

Barabás Miklós: Károlyi György 30 éves korában , 1878 (olaj, vászon, MTA, Művészeti Gyűjtemény)
Pecz/Petz Henrik ...

Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni, amelyek személyes nézőpontból, a mikrotörténelem regiszterében mesélnek múltunk e viharos időszakáról. Molnár Ábel, a PIM Kézirattárának muzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Halász Erzsébet és fogadott fia, Fáy E. Béla személyes forrásaiból oszt meg részleteket, amelyekben – akárcsak a PIM Halálom esetén elégetendő! című kiállításában megtekinthető írói naplókban – egymásba forr a magánélet és a ...

Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni, amelyek személyes nézőpontból, a mikrotörténelem regiszterében mesélnek múltunk e viharos időszakáról. Molnár Ábel, a PIM Kézirattárának muzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Halász Erzsébet és fogadott fia, Fáy E. Béla személyes forrásaiból oszt meg részleteket, amelyekben – akárcsak a PIM Halálom esetén elégetendő! című kiállításában megtekinthető írói naplókban – egymásba forr a magánélet és a ...

Milyen várakozásokkal és fogadalmakkal kezdték az új évet, milyen benyomásokkal vagy éppen számvetéssel zárták az óévet a magyar irodalmi élet jelentős alakjai? 2025. évi első blogbejegyzésünkben a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb, „Halálom esetén elégetendő!” című kiállításának újévi naplóbejegyzéseiből szemezgetünk.  

Szilveszter este Németh Lászlóék lakásán. Felső sor: Németh László, Illyés Gyula, Babits Mihály, Farkas Zoltánné, alsó sor: Németh Lászlóné Démusz Ella, Török Sophie, Erdélyi József, 1931 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A legkorábbi bejegyzés még a 19. századból való – a tizenegy éves Karinthy Frigyes Erzsébet királynő halálának évében, 1898. december 31-én írja ...