1848. március 15-ét a szabadságharc elvesztése óta ünneplik Magyarországon, noha a kezdetekben ez csupán magánkörben volt lehetséges. Az ünnepnap 177 éves története az írói naplókban is lenyomatot hagyott. Mit árulnak el ezek a feljegyzések a szerzőjükről, s a korról, amelyben születtek? A PIMblog…
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a…
Hogyan jelennek meg az író valós élményei egy regény fiktív terében? Mi történik, amikor a szerző legszemélyesebb élményeit veti papírra és tárja nyilvánosság elé? Mi a különbség napló és fikció között? Az Én-esetek beszélgetéssorozatunk során a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók…
A fotóekphraszisz az irodalmi szövegekben megjelenő fotográfiák leírásával és ehhez köthetően a narrációban betöltött szerepükkel foglalkozik. Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ehhez a szűkebb intermediális kutatási irányhoz, a fotóekphrasziszhoz kapcsolódóan…
Fotó és irodalom összetett és sokféle kapcsolatát vizsgálja Kaffka Margitról szóló blogbejegyzésében Gáspár Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa. A vizualitás, a látás és a láttatás Kaffka életművének és ezáltal recepciójának is meghatározó motívuma,…
A Petőfi Irodalmi Múzeum fennállásának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat részeként nyílt meg nemrég a Halálom esetén elégetendő! című tárlat. Míg az írók gyűjteményeit, gyűjtési szokásait bemutató A tárgyak társasága leginkább a Relikviatár kincseit, A halandóság törékeny…
Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni,…
Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni,…
Milyen várakozásokkal és fogadalmakkal kezdték az új évet, milyen benyomásokkal vagy éppen számvetéssel zárták az óévet a magyar irodalmi élet jelentős alakjai? 2025. évi első blogbejegyzésünkben a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb, „Halálom esetén elégetendő!” című kiállításának újévi…
Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig…
Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig…
Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig…
Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai…
Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai…
Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai…
A Kádár-rendszer ellenzékének egyik legnagyobb hatású akciója volt az a politikai nyilatkozat, amely az 1956-os forradalom 30. évfordulójára időzítve egyszerre jelent meg vezető európai újságokban a Der Spiegeltől a The Timesig. De vajon ki írta eredetileg a szöveget? Hogyan alakult ki a végleges…
Idén a PIM tudományos munkatársa, Owaimer Oliver nyerte el a legkiemelkedőbb 19. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő Martinkó András-díjat. A kivételes elismerésben részesített dolgozat, amely a Studia Litteraria 2023/3–4. számában jelent meg „Szegény Sándor! Szegény Sándor!”: Petőfi…
A Petőfi Irodalmi Múzeum egész nyáron át tartó KertLabor fesztiváljának keretében kapott helyet a MUSE Set programsorozat. A PIM aktuális kiállításai által inspirált experimentális zenei produkciók szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel.…
A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, ennek egyik – már megvalósult – állomása A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz…
Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig…
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban…
Az ICOM múzeumdefiníciója szerint a múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a látogatók lehető legszélesebb köre számára igyekszik inspiráló tanulási környezetet teremteni, általános célja, hogy a kevésbé…
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban…
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban…