Mai bejegyzésünkben folytatjuk sorozatunkat, melyben az írók nyaralási szokásaiból adunk közre levélrészleteket, naplóbejegyzéseket, fotókat. Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték. Mindezt a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből című kötet segítségével mutatjuk be, melynek szerzője Kovács Ida, aki egyben a kötet szerkesztője, az azonos című kiállítás kurátora és az MNMKK PIM tiszteletbeli ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában és Kézirattárában számos olyan dokumentum található, amely igencsak érdekes adalékokat szolgáltat Petőfi Sándor utóéletének 1850–60-as évekbeli történetéhez. A PIMblog egy korábbi írásában Rózsafalvi Zsuzsanna ismertette átfogóan a szabadságharc utáni Petőfi-kiadások alakulását , fókuszban az 1852-ben lefoglalt és bezúzott, az 1847–49 között keletkezett verseket tartalmazó Petőfi-kötetek históriájával. Owaimer Oliver irodalomtörténész, a PIM tudományos munkatársa bejegyzésében ezúttal azt mutatja be, hogy nemcsak a gyújtó hatású Petőfi-versek, de még az eltűnt poétáról szóló cikkek és könyvek megjelentetése is igen kockázatos vállalkozás volt az 1867. évi osztrák–magyar ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat unk következő részében dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora, a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője kérdezi Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművészt és etnográfust, az MMA rendes tagját.

Jókai Mór , Borsos és Doctor felvétele  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)  

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai mindjárt pályája elején érdeklődni kezdett a népdal és az adomák iránt, s ez érdeklődését több mint félszázadon át megtartotta. Hogyan viszonyul a népköltészethez és hogyan érhető ez tetten az életműben?

Móser Zoltán: Jókait érdekelte a népzene és a ...

Hogyan szállítja felesége doktori dolgozatának opponensét a védés helyszínére Mészöly Miklós, és mi köze van mindennek Füst Milán cipőfűzőjéhez? A talányos történet a PIM Kézirattára által őrzött, eddig publikálatlan levelekből bontakozik ki, melynek közreadója Melhardt Gergő, a PIM könyvkiadási referense és a Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztője.

Füst Milán , Ismeretlen felvétele,  1960-as évek eleje (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

Mészöly Miklós időskori életútinterjújában egyszer Füst Milánra terelődik a szó. Lelkesen kezdi mesélni 1950-es évekbeli találkozásaikat az akkor már hetvenéves, a Nyugat első generációjához tartozó törékeny, hipochonder Füst Milánnal.

Így kezdi ...

Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál az 1950-es, '60-as, '70-es években a magyar író? Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből című kötet   a fényképek segítségével keresi a választ ezekre a kérdésekre. Nyári sorozatunk első részében a kötet bevezetőjét közöljük, melynek szerzője Kovács Ida, aki egyben a kötet szerkesztője, az azonos című kiállítás kurátora ...

Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke?  Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa ismerteti tanulmányában, melynek második részét közöljük. A tanulmány a PIM Studiolo-sorozat  Az én testamentumom című konferenciakötetében jelent meg.

Székely Aladár: Ady Endre , 1915 ősz-tél (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az Ady-emlékezéseket öt kötetben egybegyűjtő Kovalovszky Miklós összegzése szerint Ady 

Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke?  Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa ismerteti tanulmányában, mely a PIM Studiolo-sorozat  Az én testamentumom című konferenciakötetében jelent meg.  

Emil Isac: Ady Endre utolsó képe , 1918, Csucsa (MNMKK  PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

„Egyszer voltam Adyval moziban, a váradi Európa-szálló éttermében. Ady Endre egyenesen háttal ült a vászonnak, nagyszerű fejének komor árnyéka ...

Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja a Museum super omnia című kötetben megjelent tanulmányában Cséve Anna Móricz-kutató, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Uher Ödön: Móricz Zsigmond és felesége, Janka , 1905  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az elmozdulás valóban bekövetkezik, az elbeszélő identitásképe megváltozik a közös jövő tervezgetésével. Ahogyan a naplóbeli „feljegyzések legfontosabb problémája talán a sajátnak és idegennek egyszerre ...

Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja Cséve Anna Móricz-kutató, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. A tanulmány megjelent a Museum super omnia című kötetben.

Móricz Zsigmond és felesége , Holics Eugénia a Füvészkertben, Ismeretlen felvétele, 1905 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az írók magánéletéhez kapcsolódó családi dokumentumok, a vélt vagy valós titkokat rejtő feljegyzések megőrzése általában az utókorra figyelmes vagy azzal szemben óvatos ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indított a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat harmadik részében a PIMblog vendége Szávoszt-Vass Dániel geográfus-hidrológus, a Dunai Szigetek című blog írója.

Ismeretlen művész,  A Vaskapu látképe , (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: A  Dunai Szigetek címen futó blog írója és szerkesztője vagy, aki egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, és képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét, amivel valódi ...

A folytatásból megtudhatjuk, hogy ponyvanemesítés címen milyen stratégiát folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a 19. század végén. A korabeli ismeretterjesztés, népnevelés rögös útjairól szól a tanulmány második része, melynek szerzője Tóth Dóra, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa. A teljes dolgozat a PIM Studiolo konferenciakötet-sorozat  Az irodalom-üzlet – Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban  című kiadványában jelent meg.

Váradi Antal: Az üveglábú Jóska , Magyar Mesemondó 43 sz. (MNMKK PIM, Könyvtár)

Az állami kezdeményezésű és finanszírozású népművelő jellegű ponyvák közül elsőként a Jó könyvek című könyvsorozat indult el. A minisztérium a sorozat indítására ...

Jókai Mór Emlékek a szabadságharcból című visszaemlékezésében az 1848–49-es események kapcsán így nyilatkozott: „Az én életemnek is ez volt a legeseménydúsabb korszaka, melynek hatása egész multamra kiterjedt.” Az író szabadságharcról szóló visszaemlékezéseinek kapcsán beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattár főosztályvezetője, a múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora és Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész, író, a téma szakértője a Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat újabb részében.

Barabás Miklós , J ókai Mór portréja az író aláírásának fakszimiléj ével , litográfia , 1851 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

Milyen eszközökkel próbálták megnemesíteni a lenézett ponyvairodalmat a magyar reformerek? Miért volt az egyik vállalkozás kudarcra ítélve, s miért sikerült a másik? Egyáltalán mit gondoltak a ponyváról a hosszú 19. században? Ezekre a kérdésekre ad választ kétrészes tanulmányában Tóth Dóra, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa. A tanulmány a PIM Studiolo konferenciakötet-sorozat Az irodalom-üzlet – Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban című kiadványában jelent meg.

  Mátyás diák naptára : Budapesti képes kalendáriom 1857-dik évre, Vahot Imre szerkesztésében, 1856 (MNMKK PIM, Könyvtár)

Megjelenésük időrendjében vizsgálva a ponyvairodalomról szóló lexikonszócikkeket, egyértelműen kirajzolódik ...

Tamási Áron szegényparaszti családból került a székelyudvarhelyi gimnáziumba, s az itt töltött évek során ismerkedett meg barátjával, akivel közösen fotografáltatták magukat a városi fényképész műtermében. Legfrissebb posztunkban Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa jár utána, vajon ki lehetett a rejtélyes barát, és miről árulkodik még a fotográfia?

Aranyos tekergők volt a címe Tamási a Szűzmáriás királyfi című ifjúsági regénye egyik előzményeként 1927-ben megjelent novellájának, melyben két fiú, a városba, iskolába elkerült Bódika és az inas-szolgálatból megszökött Ferke összebarátkozását és közös kalandjukat meséli el.

    Tamási Áron és Nagy István , Székelyudvarhely, ...

Kaffka Margit két kulcsregénye, a  Színek és évek  1912-ben és az  Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak értelmezésében? Mi indokolja az ugyancsak kulcsregényként olvasható Színek és évek jóval pozitívabb megítélését? Benedek Anna, a Médiatár főosztályvezetője Kaffka kortársaival készült interjúk alapján válaszolja meg a kérdéseket kétrészes blogbejegyzésben.

Sassy Attila: Kaffka Margit, 1910 körül (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

3.

De valóban kulcsregény-e az Állomások ? Hogyan írható ...

Kaffka Margit két kulcsregénye, a  Színek és évek  1912-ben és az  Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak értelmezésében? Mi indokolja az ugyancsak kulcsregényként olvasható Színek és évek jóval pozitívabb megítélését? Benedek Anna, a Médiatár főosztályvezetője Kaffka kortársaival készült interjúk alapján válaszolja meg a kérdéseket kétrészes blogbejegyzésben.

Kaffka Margit 1912 körül (fotó: Székely Aladár, MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

Bánóczi Zsuzsa A milánói Petőfi-szobrok történetéhez című tanulmánya, amely az Ars Hungarica 2000/1. számában jelent meg, aprólékosan felfejti a korábbi Ambrosianába tervezett Petőfi-szobor, Pásztor János munkájának, majd Ferenczy alkotásának kálváriáját is. Íme a történet ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór: Pest a Svábhegyről vihar után , 1882 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Volt-e lehetőségük az induló művészeknek képezni magukat?

Csorba Csilla: Budán vagy Pesten 1846-ig nincs ilyen képzési lehetőség. Bár sokat cikkeztek ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

„Ez tehát az igazi Petőfi arc, minden jövendő ábrázolás forrása és mintaképe, amelytől eltérni többé nem szabad” – írta Várkonyi Nándor a Petőfi-dagerrotípia történetét ismertető Petőfi arca című tanulmányában, mely először a Nyugat hasábjain jelent meg 1940 elején. ...

1848. március 15-ét a szabadságharc elvesztése óta ünneplik Magyarországon, noha a kezdetekben ez csupán magánkörben volt lehetséges. Az ünnepnap 177 éves története az írói naplókban is lenyomatot hagyott. Mit árulnak el ezek a feljegyzések a szerzőjükről, s a korról, amelyben születtek? A PIMblog ünnepi blogbejegyzésében a PIM írói naplókat bemutató Halálom esetén elégetendő! című kiállításában is szerepet kapó március 15-i naplórészletek olvashatók a kurátor, dr. Borbás Andrea válogatásában.

Lapok Petőfi Sándor naplójából, Pest, 1848 (MNMKK PIM, Könyvtár)

Petőfi Sándor naplója, mely önálló röpirat formájában jelent meg a Landerer és Heckenast nyomdánál Lapok Petőfi Sándor naplójából címmel, a ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór fiatalkori önarcképe, 1843 ( MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Kevéssé közismert, hogy Jókai Mór az 1840-es évek végéig festőnek készült, az 1840-es évek közepéig képezte magát, a Petőfi Irodalmi Múzeum több munkáját ...

Hogyan jelennek meg az író valós élményei egy regény fiktív terében? Mi történik, amikor a szerző legszemélyesebb élményeit veti papírra és tárja nyilvánosság elé? Mi a különbség napló és fikció között? Az Én-esetek beszélgetéssorozatunk során a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók kiállításunkhoz kapcsolódva kortárs szerzőkkel járjuk körbe ezeket a kérdéseket. Az első alkalommal Visky András volt a vendégünk, akivel Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője beszélgetett naplóírásról, felejtésről, az autofikció térnyeréséről. A Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársa, Márton Brigitta beszámolója következik.

Visky András (Fotó: Labancz Viktória)

„Mi köti össze ...

A fotóekphraszisz az irodalmi szövegekben megjelenő fotográfiák leírásával és ehhez köthetően a narrációban betöltött szerepükkel foglalkozik. Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ehhez a szűkebb intermediális kutatási irányhoz, a fotóekphrasziszhoz kapcsolódóan vizsgálja Csáth Géza novelláinak fényképeket reprezentáló szöveghelyeit.

Csáth Géza (1878–1919) (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A témához kiindulópontot jelenthet az a Csáth gyerekkori naplóiból tudható életrajzi adat, miszerint az író tizenegy éves korától fogva rendszeresen találkozott a fényképezéssel, mivel édesapja amatőr fényképészként örökítette meg a családtagokat otthoni, mindennapi ...

Fotó és irodalom összetett és sokféle kapcsolatát vizsgálja Kaffka Margitról szóló blogbejegyzésében Gáspár Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa. A vizualitás, a látás és a láttatás Kaffka életművének és ezáltal recepciójának is meghatározó motívuma, miközben az alkotótevékenységére reflektáló személyes és nyilvános megnyilatkozásaiban is rendre feltűnik fotográfia és írás analógiája. 

Székely Aladár: Kaffka Margit, 1912 körül (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fotó és irodalom kapcsolata többféle módon tematizálódik Kaffka Margit szövegeiben és azok kapcsán: az írás és a fotografálás hasonlósága és/vagy különbözősége; az ...