Mai blogbejegyzésünkben folytatjuk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítások háttérmunkálataival foglalkozó tanulmány közlését, mely E. Csorba Csillának, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusának, korábbi főigazgatójának munkája. A tanulmány a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.  

Ady Endre fényképe, Ady autográf ceruzaírású, ismeretlennek szóló ajánlásával , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1910 –1911 (Hungaricana)

„Új vizeken járok”

Az Ady-centenárium egyik nyitányának számított a Fiatal Képzőművészek ...

Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely Kovács Ida korábban közölt szövegének párja, a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Komjáti Gyula tusrajza Ady Endréről , Felsch Bálint felvétele, 1976 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Attila napi posztunkban József Attila legismertebb fotójáról és A Dunánál című vers kéziratáról lesz szó sorozatunkban, mely az MNMKK PIM hamarosan megjelenő kötetének mutatványa is egyben. A tárgyleírásokat Kemény Aranka, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa, valamint Török Sándor Mátyás, az MNMKK PIM Kézirattár főmuzeológusa készítették.

József Attila 1935-ben , Ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fejét a fénnyel szemben kissé leszegi, így tekintete homályos marad. Komoran, mégis teljes figyelemmel, kérdőn fordul felénk. „Ő tudatosan jelentőséget tulajdonított a külsejének is, mint egy színész, mérlegelte az arckifejezését is, amit az utókorra hagy majd” – ...

A szilveszter az íróknál is külön műfaj: egyszer kakaslépésekkel mérik az időt, máskor barátokkal és televízióval, tánccal, anekdotákkal múlik az éjfél. Áprily Lajos, Babits Mihály, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes és Csukás István szövegei és a róluk készült fényképek egyszerre őrzik meg az ünnep rítusait és a személyes történetek intimitását. Következzék szilveszteri válogatásunk a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

A Donáth úti ház előtt állnak a Makkai család tagjai és Áprily Lajos (az ajtónál) feleségével, Schéfer Idával, 1928. január 1. ( PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár )

Milyen volt az írók karácsonya? Csillogó díszek, terített asztal, és természetesen az elmaradhatatlan fotó a fa előtt az ajándékkal. E heti bejegyzésünkben karácsonyi tematikájú válogatást nyújtunk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Pilinszky János karácsonyfadísze (MNMKK PIM Művészeti Relikvia- és Fotótár)

Nagyon fáradt volt, gyorsan elnyomta hát az álom. Sokkalta gyorsabban, mint remélhette. De éjszaka különös álom riasztotta.
Azt álmodta, hogy valami nagyon népes ünnepély, csodálatos karácsony után volt, amikor már mindenki lefeküdt a házban, s ő – ki tudja, ki volt ő ebben az álomban, ebben az alvó házban? – még egyszer végigjárta a fenyőillatú szobákat, még egyszer rendet rakott bennük, ...

Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főosztályvezetője.

Forgách András: Petri György arcképei , 1989/90 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)    

A PIM 2018-ban rangos gyűjteménnyel gazdagodott, tulajdonába került Petri György kézirathagyatékának jelentős része: levelei, verskéziratai, tanulmányai, prózakísérletei, vázlatai, versfordításai. A kollekció egy parányi része azonban a Könyvtár állományát gazdagította. Ezek első ránézésre ...

Mai blogbejegyzésünkben egy titokzatos levélről lesz szó, melynek kapcsán egy ismeretlen Örkény-egyperces nyomára bukkanunk. A bejegyzés szerzője Török Sándor Mátyás, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa.

Déry Tibor és Örkény István , ismeretlen felvétele, 1953. február  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)    

Déry Tibor hagyatékának feldolgozása során egy érdekes kézirat került elő a Felelet c. regényre vonatkozó reflexiók közül. Mint ismeretes, Déry a regény utószavában olvasóihoz fordul, hogy kikérje véleményüket művéről. A több mint kétszáz olvasói levélből ez az egy már megírásának idejével is kitűnt: míg a levelek többsége az 1950-es évek első felében ...

Mai blogbejegyzésünkben a  Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat legújabb részét olvashatják, melynek kérdezője Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK PIM Jókai-kiállításának kurátora, a Kézirattár főosztályvezetője.  Horváth Dániel, a MOME doktori iskolájának hallgatója, az MNMKK MNM OMMIK múzeumi informatikusa a beszélgetés során Jókai Mór inspiratív kapcsolatait, azaz a tudósokhoz és művészekhez kötődő, illetve a történelmi Magyarország fontosabb eseményeihez kapcsolódó inspirációit az új kiállításban megtekinthető adatvizualizáción keresztül mutatja meg.

 A  Jókai galaxisa  című interaktív adatvizualizáció nyitóképe

Rózsafalvi Zsuzsa: Mely kortárs alkotók, ...

Az Ady-oltár bemutatásával folytatódik sorozatunk, melyben az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásait mutatja be Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus. A tanulmány   a   PIM Studiolo   sorozatban megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.  

Ady Endre , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1910 körül (MNMKK MNM Történeti Fényképtára)

Melocco Miklós Ady-oltára

A szobor elkészítésére az Ady-centenárium alkalmából W. Somogyi Ágnes kezdeményezésére a múzeum kérte fel a művészt, aki – akárcsak ebben az időszakban, Kő Pál, Sváby Miklós, Šwierkiewicz Róbert, Borbás Tibor, Gulyás Gyula, Fekete Tamás, Almásy ...

Mai posztunkban az Ady-kép című kiállítás ismertetésével folytatjuk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásának bemutatását. Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus tanulmánya,    mely önmeghatározása szerint szubjektív intézménytörténeti fragmentum, intézményi önreprezentáció és időutazás,   a PIM Studiolo sorozatban megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Ady Endre , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1913 –1914 (E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe, Hungaricana)

A tárlat második, úgynevezett Erkélyes termének anyaga – csakúgy, mint az első – az Ady-életműnek mind ...

Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. Kovács Ida, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának tiszteletbeli főmuzeológusa a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely önmeghatározása szerint szubjektív intézménytörténeti fragmentum, intézményi önreprezentáció és időutazás, a PIM Studiolo sorozatában megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című konferenciakötetben látott először napvilágot.

  Ady Endre "könyöklős" képe , Székely Aladár felvétele, 1909, Budapest  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)  

Bevezetés

"Képekről volna legjobb írni egyet ...

1936 november 3-án, 89 éve hunyt el Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének legnagyobb formaművésze. Egyik legnagyszerűbb versének, a Hajnali részegség nyomdai kéziratának szövegvariánsairól ír mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára.

  Kosztolányi Dezső , Radákovich Mária felvétele, Visegrád, 1935 nyara (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

„A Hajnali részegség nek, Kosztolányi Dezső egyik legnagyobb és legnépszerűbb versének minden írásjele, minden betűje közkincs.” – írta a költő összes verseit sajtó alá rendező Réz Pál az Élet és Irodalom 1979. augusztus 18-i számában. Az Egy betű meg egy vessző címet viselő felhívás hatalmas visszhangot ...

Ady Endre kiállt a nők helyzetének javítása mellett, de nem kérdőjelezte meg a férfiaktól való függésüket, illetve térhódításukat fenyegető jelenségként értékelte, ami illeszkedett a korabeli maszkulin identitásválságba. Hogyan jelent meg mindez az író publicisztikájában? Folytatódik az Ady és a feminizmus kapcsolatát vizsgáló cikkünk, melyet Mészáros Zsolt, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa jegyez. A tanulmány a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endrérő l   című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Ady Endre , Székely Aladár felvétele  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)  

Feminizmus Ady újságcikkeiben

Ady Endre ...

Vajon milyen véleménnyel volt a nőügyeiről (is) elhíresült költő a feminizmusról, a női választójogról és az „Új Nőről”? És mit olvastak a feministák Ady Endrétől? Ady Endre és a feminizmus kapcsolatát vizsgálja Mészáros Zsolt, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa kétrészes tanulmányában, mely a PIM Studiolo sorozatában megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endrérő l című tanulmánykötetben látott először napvilágot.

  Ady Endre mellképe , Székely Aladár felvétele, 1917 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)  

Hantken Miksa, a Fekete gyémántok főhősének mintaképét adó bányamérnök intézetigazgatóként az ország részletes földtani felvételét tekintette a legfőbb feladatnak. Mivel mind a piaci, mind az akadémiai szférában otthonosan mozgott, a térképezendő területek kiválasztásában a gazdasági szempontok jelentős szerepet játszottak, így az érc- és kőszén-előfordulások voltak az elsődleges célok.

Folytatódik róla szóló cikkünk, melyben Szente István geológust, az ELTE Tatai Geológus Kert igazgatóját kérdezi Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK PIM Jókai-kiállításának kurátora, a Kézirattár főosztályvezetője.

Kőszegi-Brandl Gusztáv: Illusztráció Jókai Mór a Fekete gyémántok című regényéhez , 1893 (MNMKK PIM, Művészeti, ...

Jókai 1870-ben megjelent regénye, a Fekete gyémántok főhőse, Berend Iván bányamérnök és vállalkozó, akinek alakját valós személyekből formálta meg az író: elsősorban Hantken Miksa, Zsigmondy Vilmos és Vidats János voltak mintaképei. Kétrészes blogbejegyzésünkben Szente István geológust, az ELTE Tatai Geológus Kert igazgatóját Hantken Miksáról kérdezi Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK PIM Jókai-kiállításának kurátora, a Kézirattár főosztályvezetője. 

Hantken Miksa ,  Schrecker Ignác felvétele, 1865, Budapest (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Hantken Miksa (1821–1893) bányamérnök 1852-től vezető főmérnök volt Dorogon, ahol munkája részeként jelentős szerepet játszott a szénmedence ...

Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós volt a huszadik század első felében. A magyar származású művész élete során elsősorban Németországban dolgozott, ahol a két világháború között divatrajzai és irodalmi illusztrációi jelentek meg német írók és a magyar Bókay János novellái mellett. Róla lesz szó mai bejegyzésünkben, melyet az életművét kutató Gáspár Balázs fotótörténész, az MNMKK PIM Művészeti, Fotó- és Relikviatárának muzeológusa jegyez.

Das Magazin, 1925 (Österreichische Nationalbibliothek)

Santhó Imre 1893-ban született Budapesten. 1899-ben apja, Santhó Miklós festőművész magával vitte Münchenbe, így ott végezte el a középiskolát és tanult rajzolni Anton Ažbe és Hollósy Simon iskolájában. ...

Kaffka Margit hagyatékának ha nem is teljes, de jelentős része A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Ebből az anyagból válogatott Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában, mely áttekinti a múzeumban található kéziratos hagyatékot, s részletesen foglalkozik az írónő levelezésével.  

Kaffka Margit , Máté Olga felvétele, 1914 körül  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

Kaffka Margit Gellért Oszkárnak írott leveleire is igaz, hogy túlnyomórészt kétféle identitásához szólnak: „ Ő , és a »jó barát« még annyira egy személy nekem, hogy nem tudnám, nem akarnám háborúba keverni.” – írja neki 1903. március 28-án. Ugyanebben a levélben „új barátként” is ...

Kaffka Margit kéziratainak jelentős szóródása miatt a Petőfi Irodalmi Múzeumban nem található meg az írónő teljes hagyatéka, mindazonáltal az intézmény gazdag anyagot őriz az írónő kézirataiból, különös tekintettel a leveleire. Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában áttekinti a múzeumban található kéziratos hagyatékot, s részletesen foglalkozik a levelekkel, figyelembe véve az azokban megfogalmazott (levél)írói identitásokat.  

Kaffka Margit , ismeretlen alkotása (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

A PIM Kézirattárában őrzött levelek címzettjei: Elek Artúr, Gellért Oszkár, Fenyő Miksa, Füst Milán, Ignotus, Kiss József, Osvát Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Valkovszky ...

Mai blogbejegyzésünkben Rejtő Jenő kéziratainak sajátos formai jegyeiről, a kézírás külcsínéről, illetve annak hiányáról lesz szó. A magyar ponyva klasszikusa 120 éve született, de tintapacás kéziratait ma is hatalmas érdeklődés övezi. A rejtői humor és a szépírás sajátos ötvözetéről, a töltőtollak jelentőségéről szóló cikkünket Thuróczy Gergely, az MNMKK PIM tudományos munkatársa jegyzi.

Rejtő Jenő, a magyar irodalom egyik legolvasottabb írója Reich néven született Budapesten 1905. márc. 29-én, egy részben vidéki gyökerű (Tolna vármegyéből, illetve Bonyhád és környékéről származó) zsidó családba. Rövidre szabott élete során rengeteg műfajban alkotott (versek, elbeszélések, újságcikk, kabaré, operett, ...

Jókai az 1850-es évek elején sorra csatlakozott az újonnan induló lapok szerkesztőségeihez. E sajtóorgánumoknál – amelyek sok esetben új műfajokat honosítottak meg hazánkban – gyakran alapító szerepet játszott. Az első magyar nyelvű humoros lap jelentőségéről, előképéről, alapításáról és későbbi sorsáról beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora és Tamás Ágnes történész, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indídott  interjúsorozat unk következő részében.

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai az ötvenes évek elején sorra csatlakozott az újonnan induló lapok ...

Sorozatunk utolsó epizódjához érkeztünk, melyben a nyaraló írók leveleiből, napló- és versrészleteiből, esszéiből válogatva mutatjuk be az 1950-es, ’60-as, ’70-es évek balatonparti világát korabeli fényképek segítségével. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent   Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből   című kötet anyagát adjuk közre, melynek szerkesztője Kovács Ida, aki az azonos című kiállítás kurátora és az MNMKK PIM tiszteletbeli főmuzeológusa is egyben.

Cseres Tibor, egy ismeretlen hölgy, Cseres Tiborné a panorámát szemlélik a Balatonnál , Koczogh Ákos felvétele, Szigliget, 1959 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

„Elsősorban felbecsülhetetlen ...

Az 1950-es, ’60-as, ’70-es években egyre több író épített vagy vásárolt saját házat a Balaton partján, illetve vette birtokba és alakította át a család korábbi nyaralóját. Sorozatunk következő részében az itt nyaraló írók fényképeiből, leveleiből, verseiből válogatva adunk ízelítőt a korabeli Balaton világából a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent  Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből   című   kötetből válogatva.

Illyés Gyuláék tihanyi, alsó-kopasz-hegyi háza, amelyet fokozatosan a maguk képére formáltak, még az író apósáé volt. Déry Tiborék Lipták Gábor segítségével bukkantak a felújításra váró füredi villára és kertre, míg Németh Lászlóék sajkodi ...

„ Hát aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő.” – írja Fekete István a szigligeti alkotóházból, ahol írók és irodalmárok pihentek és dolgoztak – szigorúan beutalóval – egész évben. N yári sorozatunk következő részében újabb levélrészletek, naplóbejegyzések és fotók segítségével nyújtunk bepillantást Szigiliget világába a  Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent  Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből   című   kötetből válogatva.

Csurka István és Görg ey Gábor Szig lig eten , Hunyady József felvétele,  1961 (Hungaricana)