Mai blogbejegyzésünkben egy titokzatos levélről lesz szó, melynek kapcsán egy ismeretlen Örkény-egyperces nyomára bukkanunk. A bejegyzés szerzője Török Sándor Mátyás, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa.
Déry Tibor és Örkény István, ismeretlen felvétele, 1953.…
Az Ady-oltár bemutatásával folytatódik sorozatunk, melyben az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásait mutatja be Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus. A tanulmány a PIM Studiolo sorozatban megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című…
Mai posztunkban az Ady-kép című kiállítás ismertetésével folytatjuk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásának bemutatását. Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus tanulmánya, mely önmeghatározása szerint szubjektív intézménytörténeti fragmentum, intézményi…
Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. Kovács Ida, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának tiszteletbeli főmuzeológusa a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány,…
Ady Endre kiállt a nők helyzetének javítása mellett, de nem kérdőjelezte meg a férfiaktól való függésüket, illetve térhódításukat fenyegető jelenségként értékelte, ami illeszkedett a korabeli maszkulin identitásválságba. Hogyan jelent meg mindez az író publicisztikájában? Folytatódik az Ady és a…
Vajon milyen véleménnyel volt a nőügyeiről (is) elhíresült költő a feminizmusról, a női választójogról és az „Új Nőről”? És mit olvastak a feministák Ady Endrétől? Ady Endre és a feminizmus kapcsolatát vizsgálja Mészáros Zsolt, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa kétrészes…
Kaffka Margit kéziratainak jelentős szóródása miatt a Petőfi Irodalmi Múzeumban nem található meg az írónő teljes hagyatéka, mindazonáltal az intézmény gazdag anyagot őriz az írónő kézirataiból, különös tekintettel a leveleire. Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában…
Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke? Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait…
Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke? Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait…
Kaffka Margit két kulcsregénye, a Színek és évek 1912-ben és az Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak…
A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes…
Bár intézményünk főépületének története több mint háromszáz évre nyúlik vissza, mégis kevés olyan nevezetes halottja van, aki e falak között halt meg. Persze ne feledjük, hogy a Károlyi-kert és a palotaudvar területén a régészek egy Árpád-kori temető maradványait tárták fel az 1940-es években,…
Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása második részét közöljük, az első rész itt olvasható.
1946-ban a Petőfi…
Zeke Zsuzsanna, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetője tanulmányában Ady Endre Boncza Berta (Csinszka) 1910 és 1914 között írt leveleiből kirajzolódó alakjáról olvashatunk.
Ady Endre és Csinszka, Székely Aladár felvétele, 1916. november, Budapest (PIM Művészeti, Relikvia- és…
Az alábbi bejegyzésben Török Sándor Mátyás, a PIM Kézirattárának muzeológusa nyújt betekintést Déry Tibor avantgárd költészetének jellemző vonásaiba, a szerző ezzel értelem, valóság, ábrázolás és jelentésadás kapcsán vallott, teoretikus elképzeléseibe, illetve elemzi A felhőállatok című…
Az irodalomtudomány (és számos más tudományág is) az utóbbi időkben élénkülő figyelemmel vizsgálja a testi vonások és tapasztalatok művekbe íródásának jelenségét és módozatait. Alább közölt tanulmányában Borbás Andrea azt vizsgálja meg, miként jelennek meg Ady Endre alakjának ismertetőjegyei saját…
A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 22-én Szilágyi Ákos költő, esztéta volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Erő” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából…
A Károlyi-palota felújítási munkálatai miatt, idén rendhagyó módon a PIM falain kívül zajlottak a Múzeumok Éjszakája programjai. A szervezésről és az élményekről a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársait kérdeztük, akik egyetértettek: kivételes hangulat és igazi közösség…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
A Petőfi Irodalmi Múzeum történetének meghatározó időszaka az a húsz év, amely során E. Csorba Csilla az intézmény legfelsőbb vezetésének részese volt. A PIM ez idő alatt vált igazán mértékadó és népszerű kulturális központtá. 2022. január 28-án, a mindig mosolygós egykori főigazgatót hetvenedik…
A visszaemlékezések részletesen kitérnek Ady Endre karizmatikus kisugárzására, arcvonásainak különös szépségére, szuggesztív tekintetére, külön kihangsúlyozva az öltözködés iránti érdeklődését. Külsejéhez való tudatos viszonya fényképein is lemérhető. Előszeretettel levétette magát fővárosi és…
A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első…
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török…
Ady gyakran ellátogatott Székely Aladár műtermébe, hogy portrékat készíttessen magáról, és sűrűn előfordult, hogy családtagjait, szerelmeit vagy barátait is magával vitte, hogy közös kép készüljön róluk. Így születtek meg az emblematikus közös fotók Lédával vagy Babitscsal.
Székely Aladár: Ady…