A szilveszter az íróknál is külön műfaj: egyszer kakaslépésekkel mérik az időt, máskor barátokkal és televízióval, tánccal, anekdotákkal múlik az éjfél. Áprily Lajos, Babits Mihály, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes és Csukás István szövegei és a róluk készült fényképek…
Milyen volt az írók karácsonya? Csillogó díszek, terített asztal, és természetesen az elmaradhatatlan fotó a fa előtt az ajándékkal. E heti bejegyzésünkben karácsonyi tematikájú válogatást nyújtunk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.
Pilinszky János karácsonyfadísze (MNMKK PIM Művészeti…
Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának…
Mai blogbejegyzésünkben egy titokzatos levélről lesz szó, melynek kapcsán egy ismeretlen Örkény-egyperces nyomára bukkanunk. A bejegyzés szerzője Török Sándor Mátyás, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa.
Déry Tibor és Örkény István, ismeretlen felvétele, 1953.…
Mai blogbejegyzésünkben a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat legújabb részét olvashatják, melynek kérdezője Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK PIM Jókai-kiállításának kurátora, a Kézirattár főosztályvezetője. Horváth Dániel, a MOME doktori iskolájának hallgatója,…
Az Ady-oltár bemutatásával folytatódik sorozatunk, melyben az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásait mutatja be Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus. A tanulmány a PIM Studiolo sorozatban megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című…
Mai posztunkban az Ady-kép című kiállítás ismertetésével folytatjuk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásának bemutatását. Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus tanulmánya, mely önmeghatározása szerint szubjektív intézménytörténeti fragmentum, intézményi…
Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. Kovács Ida, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának tiszteletbeli főmuzeológusa a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány,…
Ady Endre kiállt a nők helyzetének javítása mellett, de nem kérdőjelezte meg a férfiaktól való függésüket, illetve térhódításukat fenyegető jelenségként értékelte, ami illeszkedett a korabeli maszkulin identitásválságba. Hogyan jelent meg mindez az író publicisztikájában? Folytatódik az Ady és a…
Vajon milyen véleménnyel volt a nőügyeiről (is) elhíresült költő a feminizmusról, a női választójogról és az „Új Nőről”? És mit olvastak a feministák Ady Endrétől? Ady Endre és a feminizmus kapcsolatát vizsgálja Mészáros Zsolt, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa kétrészes…
Hantken Miksa, a Fekete gyémántok főhősének mintaképét adó bányamérnök intézetigazgatóként az ország részletes földtani felvételét tekintette a legfőbb feladatnak. Mivel mind a piaci, mind az akadémiai szférában otthonosan mozgott, a térképezendő területek kiválasztásában a gazdasági szempontok…
Jókai 1870-ben megjelent regénye, a Fekete gyémántok főhőse, Berend Iván bányamérnök és vállalkozó, akinek alakját valós személyekből formálta meg az író: elsősorban Hantken Miksa, Zsigmondy Vilmos és Vidats János voltak mintaképei. Kétrészes blogbejegyzésünkben Szente István geológust, az ELTE…
Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós volt a huszadik század első felében. A magyar származású művész élete során elsősorban Németországban dolgozott, ahol a két világháború között divatrajzai és irodalmi illusztrációi jelentek meg német írók és a magyar Bókay János novellái mellett. Róla…
Mai blogbejegyzésünkben Rejtő Jenő kéziratainak sajátos formai jegyeiről, a kézírás külcsínéről, illetve annak hiányáról lesz szó. A magyar ponyva klasszikusa 120 éve született, de tintapacás kéziratait ma is hatalmas érdeklődés övezi. A rejtői humor és a szépírás sajátos ötvözetéről, a töltőtollak…
Jókai az 1850-es évek elején sorra csatlakozott az újonnan induló lapok szerkesztőségeihez. E sajtóorgánumoknál – amelyek sok esetben új műfajokat honosítottak meg hazánkban – gyakran alapító szerepet játszott. Az első magyar nyelvű humoros lap jelentőségéről, előképéről, alapításáról és későbbi…
Sorozatunk utolsó epizódjához érkeztünk, melyben a nyaraló írók leveleiből, napló- és versrészleteiből, esszéiből válogatva mutatjuk be az 1950-es, ’60-as, ’70-es évek balatonparti világát korabeli fényképek segítségével. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az…
Az 1950-es, ’60-as, ’70-es években egyre több író épített vagy vásárolt saját házat a Balaton partján, illetve vette birtokba és alakította át a család korábbi nyaralóját. Sorozatunk következő részében az itt nyaraló írók fényképeiből, leveleiből, verseiből válogatva adunk ízelítőt a korabeli…
„Hát aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő.” – írja Fekete István a szigligeti alkotóházból, ahol írók és irodalmárok pihentek és dolgoztak – szigorúan beutalóval – egész évben. Nyári sorozatunk következő részében újabb levélrészletek,…
A szigligeti alkotóházban pihenő írók történeteivel folytatjuk nyári sorozatunkat, s levélrészletek, naplóbejegyzések és fotók segítségével nyújtunk bepillantást a magyar írók nyaralási szokásaiba. Mindezt a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as,…
Lipták Gábor író és felesége, Gyapai Piroska balatonfüredi háza a II. világháború utáni írónemzedék nyaralásainak egyik jeles helyszíne volt: irodalmi szalonként is emlegették. Legújabb blogbejegyzésünkben folytatjuk sorozatunkat, s a Lipták-házban vendégeskedő írók nyaralási szokásaiból adunk közre…
Mai bejegyzésünkben folytatjuk sorozatunkat, melyben az írók nyaralási szokásaiból adunk közre levélrészleteket, naplóbejegyzéseket, fotókat. Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet…
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában és Kézirattárában számos olyan dokumentum található, amely igencsak érdekes adalékokat szolgáltat Petőfi Sándor utóéletének 1850–60-as évekbeli történetéhez. A PIMblog egy korábbi írásában Rózsafalvi Zsuzsanna ismertette átfogóan a szabadságharc utáni…
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozatunk következő részében dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora, a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője kérdezi Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművészt és…
Hogyan szállítja felesége doktori dolgozatának opponensét a védés helyszínére Mészöly Miklós, és mi köze van mindennek Füst Milán cipőfűzőjéhez? A talányos történet a PIM Kézirattára által őrzött, eddig publikálatlan levelekből bontakozik ki, melynek közreadója Melhardt Gergő, a PIM könyvkiadási…