2021. aug 11.

Jókai Mór kertje és szövegvilága

írta: kocsiskatica
Jókai Mór kertje és szövegvilága

Virtuális sétát tettünk a Jókai-kertben

Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszkertet alakított ki. Sóki Diána múzeumpedagógus és Veres Miklós muzeológus segítségével virtuálisan barangoltuk be a területet, miközben megismerkedtünk A jövő század regényének történelemszemléletével, Jókai Mór természethez kapcsolódó gondolataival és a jövőről alkotott elképzelésével.

A virtuális sétán az a thinglink felület volt a segítségünkre, amelyen egy 19. századi térképrészleten elhelyezett információk, regényrészletek, Jókai-gondolatok, régi fotók segítségével barangolhatunk e csodabirodalomban. A Költő utca és környékéről készült térképen jól körülhatárolható Jókai saját rejtekhelye, az a “sziget”, ahová elvonulhatott és ahol különféle szenvedélyeinek, a természetnek és az írásnak hódolhatott. 

szuret.png

Szüret Jókai Mórnál (Forrás: PIM)

A svábhegyi családi villa kertjében rendszeresen rendeztek szüretet, amelyen a magyar művészeti élet jeles képviselői is részt vettek, így Jókai otthona a korabeli társadalmi élet egyik fontos központjává alakult. Erről Mikszáth is megemlékezett az egyik írásában:

„A svábhegyi villa körül egy egész mítosz képződött. Beszéltek, írtak róla. Ilyen paradicsom, olyan paradicsom. Szépsége, pompája nőtt a fantáziákban. Voltak, akik vasárnaponkint csak azért mentek ki a Svábhegyre, hogy a Jókai-villát lássák, sőt még a vidékről jött emberek is kíváncsiak voltak rá, éppúgy, mint a Lánchídra vagy a Múzeumra és a Nagy Kristófra, mert egyéb látnivaló nem volt Pesten”.

20140926jokai-svabhely.jpg

Jókai Mór a rózsái között (Forrás: PIM)

Ebben a kertben az író egészen más arcát mutatta. Kényelmes háziköntösben fogadta vendégeit, megjelenése  a megszokottnál sokkal kevésbé volt reprezentatív. Előkelően elegáns városi küllemével ellentétben a Svábhegyen sokkal barátibb, közvetlenebb öltözékben mutatkozott. Ez is utal arra, hogy számára ez a kert a felszabadult öröm színhelye volt.

sapiban.jpg

Jókai Mór házisapkájában (Forrás: PIM)

A virtuális túra első állomása Az arany ember egyik részét idézi fel bennünk. Tímár Mihály elevenedik meg a szemünk előtt, aki árral szemben hajózik a Dunán felfelé. A hajós kiválóan olvassa a Duna jeleit, érti a vízfelszín  legapróbb rezdüléseit, ismeri a folyómeder minden titkát.

„Mert a Vaskaputól elkezdve, föl egész Klisszuráig mind a két part minden sziklaormának, barlangjának, a meder minden sziklájának, szigetének, forgatagának van története, tündérregéje, népmondája vagy zsiványkalandja, mikről beszélnek a világtörténet könyvei, vagy a sziklákba vágott betűk, vagy népénekesek danái, vagy a hajósok szájhagyományai. Egy kővé vált könyvtár az; a sziklák nevei a kifelé fordított könyvek sarkai, aki azokat ki tudja nyitni, egy-egy regényt olvashat belőlük”.

jokai_kovulet.jpg

Kövület Jókai Mór gyűjteményéből (Forrás: PIM)

Következő állomásunkon egy megkövesedett fatörzs előtt állunk, ami az ipolytarnóci ősmaradványok egy darabjaként került ide, és mi is azt érezzük, hogy ez a fosszília rengeteg történet őrzőjeként áll itt.

kovulet.png

Megkövesedett fa a Jókai-kertben (Forrás: thinklink)

A megkövült fa jól illeszkedik a kertbe, hiszen Jókai Mór megszállottja volt az ősi világok maradványainak, mind a geológiának, mind az őslénytannak.
A ránk maradt Jókai-könyvtár enciklopédiák, lexikonok egész sorát tartalmazza.

„Az én könyvtáram egyike a (magánkézben levő) legbecsesebb gyűjteményeknek, a melyben minden nevezetes útleírás, néprajzi, természettudományi mű a legdíszesebb kiadásokban feltalálható s legbecsesebbek közte azok az egérrágta régi krónikák. Ezek az én kalauzaim a multak történetében s a széles nagy világban. Nincs olyan elrejtett völgye a földnek, olyan tájék, olyan vegetátió, amit könyveimből nem ismernék.”

Könyvei mellett a kor jelentősebb tudományos folyóiratait (pl. Tudományos Gyűjtemény) is rendszeresen forgatta. 1863-tól tagja volt a Természettudományi Társulatnak, számos tudóst és mérnököt ismert, földrajzi, geológiai, őslénytani tudását naprakészen tartotta.

Jókai szenvedélyes csodálója és gyűjtője volt az ásványoknak, csigáknak, kagylóknak. A dolgozószobájában őrizte ezeket a pompás darabokat, amik esztétikai értékük mellett inspirációt is jelentettek számára. 1886. december 24-én levelet írt a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának, Pulszky Ferencnek, amelyben röviden és udvariasan kéri, hogy egyedülálló, közel másfél mázsás óriáskagylóját vegyék fel a természetrajzi gyűjteménybe. 

jokai_kagylo.jpg

Jókai kagylója (Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum)

A természettudományok iránti érdeklődése a regényeinek leírásaiban is tetten érhető.

„az egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; (...) mint valami tündérvilág mosolyg be a napsütötte völgy képe, vadszőlő erdejével, melynek érett, apró, piros bogyói színt adnak a fáknak; tarka leveleik szőnyeget vonnak rájuk”.

Veres Miklós hozzátette, hogy Jókai szövegei nemcsak részletes természeti leírásokkal vannak teli, hanem látomásokkal is. Ez különösen igaz A jövő század regényére, amelynek középpontjában egy természettudományos felfedezés áll, ami a társadalmi problémák megoldására szolgál. (Jókai parlamenti beszédeiből is jól kivehető, hogy szívén viselte a nemzet sorsát és a dualista keretrendszeren belül tudja elképzelni Magyarország jövőjét.)

dolgozoszoba.jpg

Jókai Mór dolgozószobájában (Forrás: PIM)

A kertművelés és az írás Jókainál a teremtés fogalma mentén kapcsolható össze.

A fák ültetésével, a bozót kiirtásával tulajdonképpen egy olyan alkotást hoz létre, ahová el lehet rejtőzni a valóság elől és, ahol a kinti, külső világhoz képest más törvények uralkodnak. Ugyanez a helyzet a regényeiben megteremtett világokkal: azok saját szabály- és keretrendszerrel megalkotott komplex univerzumok, amelyek magával húzzák az olvasókat. Jókai egy helyen így írt az alkotási folyamatról: „Annyi esze azonban már van a fantáziának, hogy saját szárnyain kívül felhasználja a rendelkezésre álló gőzerőt, sőt a hol meredek az út, az öszvér hátára sem átal felülni”.

jokai-hazisapka2.jpg

Jókai házisapkája (Forrás: PIM)

A voyeur Jókai

A virtuális vezetés következő állomásán a kertből elénk táruló kilátásban gyönyörködhetünk: elképesztő látvány nyílik innen a városra, amit természetesen nemcsak a mai látogatók számára lenyűgöző. Tudjuk, hogy Jókai is meglátta e távlat fenségességét. „A hely, ahol lakom, egy olyan az istenség kegyéből engedélyezett sziget, ahonnan én élő szemmel lelátok a világra, s a világ nem lát énrám vissza… S a lonkáim rózsafáin túl a fönséges kilátás, melyhez fogható alig van. Alant a tündöklő Dunától kettészelt Budapest, akit én 44 év óta látok megszületni, felvirulni, óriássá lenni! És még most is mindennap látom megszületni”. Jókai a leskelődő szerepében tűnik fel, aki figyeli a várost, aminek ő nem a része. Ilyen értelemben a kert mint metafora az elszigetelődés élményéhez kapcsolódik: egy tér, ami egyszerre bezár és nyújt védelmet a külvilág hatásaival szemben.

jokai_festmeny.png

Jókai festménye (Forrás: PIM)

A szigetmotívum az egész Jókai-életművön végigvonul. Az aranyemberben például a Senki szigetét ismerjük meg. A jövő század regényében is szerepel egy jelenet, amelyben II. Habsburgi Árpád vadászatot rendez és a kiindulási pont Zugliget és Sváb-hegy találkozásánál van. Itt írja a következőket:

„Innen elkezdve azután nagy messzeségig egy óriási háztömkeleg látszik. Budapest, Ó-Buda egybeolvadva a hajdani falvakkal. Új-Pest, Fóth, Palota, Cinkota, Rákos képezik a tovaterjedő város előrészeit; s keresztülszeli azt a méltóságos ősfolyam, melynek azúr tükrén hajórajok úsznak egymást előzve, kerülve (nem gőzhajók többé, a calorigép elfelejteté a gőzt és kőszénfűtött üstöt), s a tekintélyes metropolison túl terül aztán a világrész egyik legszebb rónája, melynek látkörét a föld hajlása képzi.”

latkep.png

Látkép a Jókai-kertből (Forrás: thinklink)

A bujdosó Jókai

A kert az elrejtőzés szimbóluma Jókai regényeiben. A bujdosás, rejtőzködés azonban valós élettapasztalata volt az írónak, hiszen 1849 után őt is halál fenyegeti. A Bükk hegység egy eldugott falujában Tardonán talál menedéket. Felesége belopódzott a körülzárt és megadásra készülő Komárom várába, ahol férje nevén, férfiruhába öltözve jelentkezik a várvédőknek járó, később bántatlanságot biztosító igazolásért.

tardona.png

Tardona (Forrás: elmenyekvolgye.hu)

A fák és az emberi sorsok összefonódása

A séta következő állomása az a három fa, amik még minden bizonnyal ismerhették a nagy írót. Jókai a kertjét és ezeket a fákat A jövő század regényében is beleírja.

„Az a tündéri kert azon a tájon lehet, ahol hajdan egy magyar költő háza állott, akinek munkáit akkor sokan olvasták. A kis ház köveivel rég árkot temettek már, s a költő munkáit csak az új kor Toldy Ference ismeri még; az egész, ami megmaradt belőle a jövő század számára, tán csak az a három ezüstlevelű hárs, miket saját kezével ültetett; azokat nem fogja kivágni senki, mert virágaik gyógyillata megvédi őket, s a hajdani gazda neve a kéregbe vésve tovább él”

jokai-kert.png

A Jókai-kert fái (Forrás: thinklink)

Jókai fái a Képek és fák esszéjében is megidéződnek.

„Óh, milyen nagyon szerettük mi a fákat! A mi fáinkat! Amiket magunk ültettünk. Mikor megvettük azt a svábhegyi telket, három magyar holdnyi területen nem volt más, mint földi bodza, átgázolhatlan bozót, tüskés ciher: jó tanyája a rókának és a sündisznónak. Az első évben magunk ültettük el a gyümölcsmagot, s mikor azokból csemete lett, én magam ojtottam be valamennyit nemes gyümölcsbe. A feleségem annyira kényeztette őket, hogy még csak nyesni sem engedte: titokban tudtam csak lefűrészelni róluk az akadékos ágat; ő azt hitte, hogy ez azoknak fáj”.

Jókai Mór vizsgálja a felületeket. A sziklafalat, a fák törzseit, vagy az ember bőrét. Úgy olvassa ezeket, mint egy könyvet.

Jókai Mór regényeiben a sebek, sebhelyek sokszor olvasható jelekként jelennek meg. Olyan jelzések, amelyek történetek lenyomataiként mesélnek kapcsolatokról, próbákról, határainkról, rólunk. A fák sérülései és az emberi sebek egymásba olvashatók.

jokai_viragok.jpg

Jókai Mór virágokról készített rajzai (Forrás: PIM)

A thinklink felület következő állomása a kertészlak, ami még ma is áll, és, ahol egy kiállítást tekinthetünk meg. Ez az egység felfejti Jókai természettudományos érdeklődésének forrásait, részletesen olvashatunk a kertjéről és a kertben végzett munkájáról, valamint megtudhatjuk hogyan emlékezett vissza Jókai Mór Komáromra mint a forradalom egy fontos helyszínére. A Forradalmi és csataképek kötet írásában a múltbeli idilli, bukolikus környezetet állítja szembe a pusztulás képeivel. A traumatizáltság, a pusztulás képe jelenik meg ebben a szövegben éppúgy, ahogyan A jövő század regényében is, amelyben Tatrangi Dávid végül felépít egy fiktív államot, az Otthont, ami egy önálló és független társadalmi berendezkedést jelent. Lényegében a hős a félelmek, fóbiák, utópisztikus eszmerendszerek elől menekül be a nyugalomba. Ugyanez a fajta eszképizmus figyelhető meg Jókai személyes életében is. És Arany János Kertben versében is ugyanez a tekintet érhető tetten.

„Kertészkedem mélán, nyugodtan, / A fák sebeit kötözöm; / Halotti ének csap fülembe… / Eh, nékem ahhoz mi közöm!”

A virtuális vezetés A valósághoz a fikción vezet át az út sorozatban, május 21-én zajlott, de a Jókai-kertbe személyesen is ellátogathatunk, valamint a thinglink felületen további idézetekkel és információkkal gazdagodhatnak az érdeklődők.

Kocsis Katica

Szólj hozzá

kulisszatitkok Jókai Mór PIM Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális séta Jókai-kert irodalmi múzeum Jókai-villa irodalmi séta irodalmi hagyaték sci-fi író