Az interjú első részéből megtudhattuk, milyen személyes történetek fűzték Jókai Mórt a színház világához, melyik regényét dolgozta át színpadra és miért. A folytatásban színműbíráló szerepéről, illetve prózai és drámai műveinek jellegzetességéről lesz szó. A kérdező Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK…
Melyik regényét dolgozta át színpadra Jókai Mór és miért? Milyen személyes történetek fűzték őt a színház világához? A drámaíró Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Szalisznyó Lilla irodalom- és színháztörténész, a Szegedi…
Mai blogbejegyzésünk a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvgyűjteményének legrégibb darabját, egy hagenaui ősnyomtatványt mutat be, a könyv egyik széljegyzetét állítva fókuszba. Az ismertetést Bartók Zsófia Ágnes, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa, a Sermones Compilati kutatócsoport tagja…
Válogatás a PIM gyűjteményeiből című sorozatunkban hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk szemelvényeket kedvcsináló gyanánt. Most ismét egy dedikált kötet kerül fókuszba Juhász Gyula könyvtárából, melyet Török Dalma, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főmuzeológusa mutat be.
P.…
Sorozatunk záróepizódjában megismerkedhetünk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítás fogadtatásával, utóéletével a múzeumi gyűjteményezés praxisának bemutatásán és néhány korabeli recenzió szemelvényén keresztül. Az én testamentumom:…
Mai blogbejegyzésünkben folytatjuk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítások háttérmunkálataival foglalkozó tanulmány közlését, mely E. Csorba Csillának, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusának, korábbi…
Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely Kovács…
Attila napi posztunkban József Attila legismertebb fotójáról és A Dunánál című vers kéziratáról lesz szó sorozatunkban, mely az MNMKK PIM hamarosan megjelenő kötetének mutatványa is egyben. A tárgyleírásokat Kemény Aranka, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa, valamint Török…
Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának…
Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. Kovács Ida, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának tiszteletbeli főmuzeológusa a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány,…
1936 november 3-án, 89 éve hunyt el Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének legnagyobb formaművésze. Egyik legnagyszerűbb versének, a Hajnali részegség nyomdai kéziratának szövegvariánsairól ír mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos…
Kaffka Margit hagyatékának ha nem is teljes, de jelentős része A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Ebből az anyagból válogatott Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában, mely áttekinti a múzeumban található kéziratos hagyatékot, s részletesen foglalkozik…
Kaffka Margit kéziratainak jelentős szóródása miatt a Petőfi Irodalmi Múzeumban nem található meg az írónő teljes hagyatéka, mindazonáltal az intézmény gazdag anyagot őriz az írónő kézirataiból, különös tekintettel a leveleire. Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában…
Jókai az 1850-es évek elején sorra csatlakozott az újonnan induló lapok szerkesztőségeihez. E sajtóorgánumoknál – amelyek sok esetben új műfajokat honosítottak meg hazánkban – gyakran alapító szerepet játszott. Az első magyar nyelvű humoros lap jelentőségéről, előképéről, alapításáról és későbbi…
Sorozatunk utolsó epizódjához érkeztünk, melyben a nyaraló írók leveleiből, napló- és versrészleteiből, esszéiből válogatva mutatjuk be az 1950-es, ’60-as, ’70-es évek balatonparti világát korabeli fényképek segítségével. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az…
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozatunk következő részében dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan nyíló Jókai-kiállításának kurátora, a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője kérdezi Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművészt és…
Hogyan szállítja felesége doktori dolgozatának opponensét a védés helyszínére Mészöly Miklós, és mi köze van mindennek Füst Milán cipőfűzőjéhez? A talányos történet a PIM Kézirattára által őrzött, eddig publikálatlan levelekből bontakozik ki, melynek közreadója Melhardt Gergő, a PIM könyvkiadási…
Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke? Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait…
Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja a Museum…
Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja Cséve Anna…
A folytatásból megtudhatjuk, hogy ponyvanemesítés címen milyen stratégiát folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a 19. század végén. A korabeli ismeretterjesztés, népnevelés rögös útjairól szól a tanulmány második része, melynek szerzője Tóth Dóra, a Múzeumi Dokumentációs Adattár…
Az ICOM múzeumdefiníciója szerint a múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a látogatók lehető legszélesebb köre számára igyekszik inspiráló tanulási környezetet teremteni, általános célja, hogy a kevésbé…
Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhatjuk, hogy Arany János 1877-ben írt, nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy…
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek…