Milyen kerti szerszámok maradtak fenn a Jókai-hagyatékban? Hogyan kamatoztatta kertészeti szakismereteit Az arany ember szerzője? Mai bejegyzésünkben folytatjuk beszélgetésünket, mely a kert romantikus toposzához kapcsolódva tárgyalja Jókai gyakorlatias viszonyát a kerthez – a kerti munkától a kertészeti szakirodalom művelésén át egészen a természetvédelemig. Interjúsorozatunk  legújabb részében Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora kérdezi Parragi Mártát, a múzeum kézirattárának főmuzeológusát, a Jókai-kiállítás társkurátorát.  

Jókai Mór otthonában , Erdélyi Mór felvétele, Budapest, 1892. szeptember 10. előtt (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

Milyen szerepet játszott a magyar romantikus próza legnagyobb elbeszélője életében a kerti munka és a kert? Milyen képet közvetített műveiben az ember által körülkerített természet szépségéről? Hogyan jelenik meg hagyatékában a kert szeretetének öröksége?  Interjúsorozatunk  legújabb részében a kertészkedő, kertészetről író Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Parragi Márta társkurátor, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa .  

Jókai Mór svábhegyi kertjében , Kurcz és társa felvétele, Budapest, 1989. október 2. (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Válogatás a PIM gyűjteményeiből   című sorozatunkban az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan megjelenő kötetéből szemelvényeket adunk közre. A mai blogbejegyzésben két dedikált kötet kerül fókuszba, az egyik Espersit János, a másik József Attila könyvtárából való. A dedikációkat Csiszár Mirella, a Könyvtár főosztályvezetője, Török Sándor Mátyás, a Kézirattár főmuzeológusa és  Török Dalma, a Könyvtár főmuzeológusa ismerteti.

  Bér Rudolf: József Attila portréja (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

József Attila dedikált kötete

E becses kötet a híres makói mecénás, Espersit János hagyatékából került a PIM-be. Espersit ügyvédi munkája mellett újságíró volt, a Makói Reggeli Újság című ...

A dublini James Joyce Centre két munkatársa, Darina Gallagher igazgató és Dr. Josh Q. Newman kutatási asszisztens 2026. március 23–29-ig egy Erasmus+ rövidtávú mobilitási projekt keretében Budapestre látogatott. Az együttműködés további terveiről és a hatnapos látogatás állomásairól olvashatjuk Benedek Anna főosztályvezető, dr. Borbás Andrea főmuzeológus és Parádi Andrea tudományos titkár közös beszámolóját. 

Darina Gallagher igazgató, Dr. Josh Q. Newman kutatási asszisztens, Benedek Anna főosztályvezető, dr. Borbás Andrea főmuzeológus és Parádi Andrea tudományos titkár a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében (fotó: MNMKK PIM)

A „ Digital Transformation in European Writers’ Museums ” (Digitális átalakulás az európai ...

Jókai Mór sokoldalúsága közismert, de hogy miként alakult akadémiai karrierje, kik voltak a pártfogói és milyen reprezentatív szerepeket vállalt, az talán kevésbe köztudott. Az író születésének 200. évfordulója alkalmából indított   interjúsorozat unk következő részében Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora, a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője kérdezi Vitekné Balogh Piroska egyetemi tanárt, az MTA doktorát, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatóját. 

Buday György: Jókai Mór , grafika, 1972 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai Mór számos szállal kötődött a Magyar Tudós Társasághoz, vagyis az ...

Madách londoni színéről szóló blogbejegyzésünk második része azt vizsgálja, hogy az illusztrátorok milyen nézőpontból közelítik meg ezt a sokrétegű jelenetet. A haláltánc-motívum irodalmi és képzőművészeti megjelenítését Puskás Dániel, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárának muzeológusa veszi górcső alá.  

Kass János: Madách Imre: Az ember tragédiája - IX. szín , részlet, 1980 (Országos Széchényi Könyvtár)

Ha a szereplők öltözékét tekintjük a drámában, Nádasdy Ádám jegyzeteiből jól látni, hogy a rendezői utasítás szerint a szín kezdetekor még az előző szín, azaz a második prágai szín öltözékében vannak, majd munkásoknak öltöznek, és a szín végéig így is maradnak (az után is, hogy a ...

Mai blogbejegyzésünkben a haláltánc-motívum irodalmi és képzőművészeti megjelenítését vizsgálja Az ember tragédiája  londoni színe kapcsán Puskás Dániel, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárának muzeológusa.

Kósa János:   Kísérlet : Madách Imre: Az ember tragédiája - XV. szín, grafika, 2022 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A londoni szín Madách jelenét ábrázolja, az 1850-es évek Londonját, és a Towerből szemlélődő Ádámmal és Luciferrel indul. Nádasdy Ádám a műhöz írt jegyzeteiben kiemeli, hogy ettől a színtől kezdve Ádám és Lucifer egymást végig a saját nevükön szólítják a darabban, továbbá a szín végén lévő haláltánc utolsó mozzanatában eszmél rá Éva személyére, ahogy a ...

Március idusához közeledve a Petőfi Irodalmi Múzeum névadójához kötődő leghíresebb relikviákról lesz szó. Megtudhatjuk, hogyan élte túl a legtöbbször szavalt magyar vers kéziata az idő múlását és a kiállítások fényviszonyait, milyen madár ül a szabad sajtó tetején és vajon kicsoda készítette Petőfi hiteles képmását?  A  Nemzeti Dal  kéziratát Kalla Zsuzsa, gyűjteményi főigazgatóhelyettes, a Landerer-nyomdagépet Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője, a Petőfi-dagerrotípiát pedig Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus mutatja be.   

  Bellony László: „Taplra magyar!” , 1989 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A  Nemzeti Dal  kézirata 

Petőfi 1848. március 15-én cenzúra ...

Első márciusi posztunkban rövid betekintést adunk a szabadságharc költőjének nyugodt, kispolgári mindennapjaiba, méghozzá biedermeier emléktárgyain keresztül. Hogy kerül egy puttó a forradalmi írótárcára? És milyen szólást rejt az iskolatársnak küldött emléklap? Gyűjteményi válogatássorozatunk újabb részét a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgatóhelyettese, Kalla Zsuzsa jegyzi.

Petőfi Sándor írótárcájának hímzése , 1848 (bőr, gyöngy) (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi költészetét és alakját a romantikával azonosítja a nagyközönség, noha életműve rengeteget köszönhet a biedermeiernek: annak az életérzésnek, divatnak és stílusnak, ami a Pestre költöző, értelmiségi társaságban ...

Az interjú első részéből megtudhattuk, milyen személyes történetek fűzték Jókai Mórt a színház világához, melyik regényét dolgozta át színpadra és miért. A folytatásban színműbíráló szerepéről, illetve prózai és drámai műveinek jellegzetességéről lesz szó.  A kérdező Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora, aki válaszol Szalisznyó Lilla irodalom- és színháztörténész, a  Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ   munkatársa. Posztunk a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított  interjúsorozat  része.

  Ligeti Juliska mint Noémi ,  Strelisky Sándor felvétele, 1902 (OSZK)

...

Melyik regényét dolgozta át színpadra Jókai Mór és miért? Milyen személyes történetek fűzték őt a színház világához? A drámaíró Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Szalisznyó Lilla irodalom- és színháztörténész, a  Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ munkatársa a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított  interjúsorozat  következő részében.

  Laborfalvi Róza mint Getrudis (Katona József: Bánk bán) – Barabás-Walzel, 1846   (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai drámaírói pályafutása három nagy szakaszra oszlik: a ...

Mai blogbejegyzésünk a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvgyűjteményének legrégibb darabját, egy hagenaui ősnyomtatványt mutat be, a könyv egyik széljegyzetét állítva fókuszba. Az ismertetést Bartók Zsófia Ágnes, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa, a Sermones Compilati kutatócsoport tagja jegyzi.  

Temesvári Pelbárt korabeli ábrázolása, Augsburg, 1502 (Sermones compilati Kutatócsoport, ELTE BTK)

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvállományának legrégibb darabja egy ősnyomtatvány, azaz 1500 előtt kiadott nyomtatott könyv. Az 1963-ban vásárolt kötet szerzője a híres magyar ferences prédikációszerző, Temesvári Pelbárt. A mű nemcsak a Magyar Királyság területén, hanem egész Európában nagy népszerűségnek örvendett. ...

Válogatás a PIM gyűjteményeiből   című sorozatunkban hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk szemelvényeket kedvcsináló gyanánt. Most ismét egy dedikált kötet kerül fókuszba Juhász Gyula könyvtárából, melyet Török Dalma, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főmuzeológusa mutat be.  

P. Gulácsy Irén , Tauber Malvin felvétele, Budapest, 1936 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Éppen mivel nem archiváló alkat, a Juhász Gyula ...

Sorozatunk záróepizódjában megismerkedhetünk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítás fogadtatásával, utóéletével a múzeumi gyűjteményezés praxisának bemutatásán és néhány korabeli recenzió szemelvényén keresztül. Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című konferenciakötetben megjelent tanulmány írója E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója.  

Ady Endre, Lukács Hugó felvétele , Kolozsvár, 1909. július 28. (Hungaricana)

A kiállítás fogadtatása, utóélete

A pályázat menetéhez tartozott, hogy a beadáskor a művészek kötelezően aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint „a műveket ...

Mai blogbejegyzésünkben folytatjuk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítások háttérmunkálataival foglalkozó tanulmány közlését, mely E. Csorba Csillának, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusának, korábbi főigazgatójának munkája. A tanulmány a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.  

Ady Endre fényképe, Ady autográf ceruzaírású, ismeretlennek szóló ajánlásával , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1910 –1911 (Hungaricana)

„Új vizeken járok”

Az Ady-centenárium egyik nyitányának számított a Fiatal Képzőművészek ...

Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely Kovács Ida korábban közölt szövegének párja, a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Komjáti Gyula tusrajza Ady Endréről , Felsch Bálint felvétele, 1976 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Attila napi posztunkban József Attila legismertebb fotójáról és A Dunánál című vers kéziratáról lesz szó sorozatunkban, mely az MNMKK PIM hamarosan megjelenő kötetének mutatványa is egyben. A tárgyleírásokat Kemény Aranka, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa, valamint Török Sándor Mátyás, az MNMKK PIM Kézirattár főmuzeológusa készítették.

József Attila 1935-ben , Ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fejét a fénnyel szemben kissé leszegi, így tekintete homályos marad. Komoran, mégis teljes figyelemmel, kérdőn fordul felénk. „Ő tudatosan jelentőséget tulajdonított a külsejének is, mint egy színész, mérlegelte az arckifejezését is, amit az utókorra hagy majd” – ...

A szilveszter az íróknál is külön műfaj: egyszer kakaslépésekkel mérik az időt, máskor barátokkal és televízióval, tánccal, anekdotákkal múlik az éjfél. Áprily Lajos, Babits Mihály, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes és Csukás István szövegei és a róluk készült fényképek egyszerre őrzik meg az ünnep rítusait és a személyes történetek intimitását. Következzék szilveszteri válogatásunk a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

A Donáth úti ház előtt állnak a Makkai család tagjai és Áprily Lajos (az ajtónál) feleségével, Schéfer Idával, 1928. január 1. ( PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár )

Milyen volt az írók karácsonya? Csillogó díszek, terített asztal, és természetesen az elmaradhatatlan fotó a fa előtt az ajándékkal. E heti bejegyzésünkben karácsonyi tematikájú válogatást nyújtunk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Pilinszky János karácsonyfadísze (MNMKK PIM Művészeti Relikvia- és Fotótár)

Nagyon fáradt volt, gyorsan elnyomta hát az álom. Sokkalta gyorsabban, mint remélhette. De éjszaka különös álom riasztotta.
Azt álmodta, hogy valami nagyon népes ünnepély, csodálatos karácsony után volt, amikor már mindenki lefeküdt a házban, s ő – ki tudja, ki volt ő ebben az álomban, ebben az alvó házban? – még egyszer végigjárta a fenyőillatú szobákat, még egyszer rendet rakott bennük, ...

Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főosztályvezetője.

Forgách András: Petri György arcképei , 1989/90 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)    

A PIM 2018-ban rangos gyűjteménnyel gazdagodott, tulajdonába került Petri György kézirathagyatékának jelentős része: levelei, verskéziratai, tanulmányai, prózakísérletei, vázlatai, versfordításai. A kollekció egy parányi része azonban a Könyvtár állományát gazdagította. Ezek első ránézésre ...

Mai blogbejegyzésünkben egy titokzatos levélről lesz szó, melynek kapcsán egy ismeretlen Örkény-egyperces nyomára bukkanunk. A bejegyzés szerzője Török Sándor Mátyás, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa.

Déry Tibor és Örkény István , ismeretlen felvétele, 1953. február  (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)    

Déry Tibor hagyatékának feldolgozása során egy érdekes kézirat került elő a Felelet c. regényre vonatkozó reflexiók közül. Mint ismeretes, Déry a regény utószavában olvasóihoz fordul, hogy kikérje véleményüket művéről. A több mint kétszáz olvasói levélből ez az egy már megírásának idejével is kitűnt: míg a levelek többsége az 1950-es évek első felében ...

Mai blogbejegyzésünkben a  Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított interjúsorozat legújabb részét olvashatják, melynek kérdezője Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK PIM Jókai-kiállításának kurátora, a Kézirattár főosztályvezetője.  Horváth Dániel, a MOME doktori iskolájának hallgatója, az MNMKK MNM OMMIK múzeumi informatikusa a beszélgetés során Jókai Mór inspiratív kapcsolatait, azaz a tudósokhoz és művészekhez kötődő, illetve a történelmi Magyarország fontosabb eseményeihez kapcsolódó inspirációit az új kiállításban megtekinthető adatvizualizáción keresztül mutatja meg.

 A  Jókai galaxisa  című interaktív adatvizualizáció nyitóképe

Rózsafalvi Zsuzsa: Mely kortárs alkotók, ...

Az Ady-oltár bemutatásával folytatódik sorozatunk, melyben az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásait mutatja be Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus. A tanulmány   a   PIM Studiolo   sorozatban megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.  

Ady Endre , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1910 körül (MNMKK MNM Történeti Fényképtára)

Melocco Miklós Ady-oltára

A szobor elkészítésére az Ady-centenárium alkalmából W. Somogyi Ágnes kezdeményezésére a múzeum kérte fel a művészt, aki – akárcsak ebben az időszakban, Kő Pál, Sváby Miklós, Šwierkiewicz Róbert, Borbás Tibor, Gulyás Gyula, Fekete Tamás, Almásy ...

Mai posztunkban az Ady-kép című kiállítás ismertetésével folytatjuk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 1977-es Ady-centenáriumon való szerepvállalásának bemutatását. Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus tanulmánya,    mely önmeghatározása szerint szubjektív intézménytörténeti fragmentum, intézményi önreprezentáció és időutazás,   a PIM Studiolo sorozatban megjelent Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Ady Endre , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1913 –1914 (E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe, Hungaricana)

A tárlat második, úgynevezett Erkélyes termének anyaga – csakúgy, mint az első – az Ady-életműnek mind ...