Mai bejegyzésünkben folytatjuk útibeszámolóink sorát, és ismét Írországba kalauzoljuk olvasóinkat. Ezúttal azonban más szemmel nézhetjük végig a múzeumi palettát: kollégáink a 2025-ban elnyert Erasmus+ „Rövid futamidejű mobilitási projektek a felnőtt tanulási szektorban”-típusú pályázata keretében demenciabarát múzeumokkal és intézményekkel vették fel a kapcsolatot, melynek első állomásáról korábban beszámoltunk. A második tanulmányútról szóló beszámolót Hirsch Máté, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa jegyzi.

Az utazó csapat tagjai balról: Ortmann Anna, Mirtse Zsuzsa, Kodolányi Judit, Miskó Róza, Hirsch Máté, Rimanóczy Andrea, Hepp Ildikó

Utunk célja

2025-ben nyerte el a PIM azt az Erasmus+ ...

Mai bejegyzésünk a  Rom Som című folyóirat történetén keresztül a magyarországi roma sajtó és irodalmi nyilvánosság alakulását vizsgálja, különös tekintettel Choli Daróczi József (1939–2018) szerepére, aki tegnap töltötte volna be 87. születésnapját. A folyóirat megszakításokkal tarkított története a kulturális önreprezentáció lehetőségeit és korlátait egyaránt megvilágítja. A Könyvtár gyűjteményében őrzött példányok révén a roma kulturális emlékezet intézményesülésének kérdéseit Sebestyén Rita, az MNMKK PIM  Múzeumi Dokumentációs Adattárának muzeológusa vizsgálja.

Choli Daróczi József, Amaro Drom, 1992. 2. évf. 22. szám (Arcanum)

A Rom Som cigány folyóirat a magyarországi romák ...

Dublinba érkezni olyan, mintha egyszerre lépnénk be egy regénybe és egy archívumba. A városban található utcanevek, kocsmák, templomok és villamosvonalak mind-mind ismerősen csengenek, pedig a legtöbben csak könyvlapokról ismerjük őket. A tanulmányút sűrű programja során ezt a papíron létező Dublint jártuk be a valóságban, s megismerkedtünk Joyce és az írországi irodalom ikonikus figurái köré épülő kulturális intézményrendszer (múzeumok, archívumok, könyvtárak) és a programsorozatok széles palettájával. Mai bejegyzésünkben a 2025 októberében indított „ Digital Transformation in European Writers’ Museums ” (Digitális átalakulás az európai irodalmi múzeumokban) című projekt folytatásaként Benedek Anna főosztályvezető, ...

Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 2025-ban elnyert Erasmus+ „Rövid futamidejű mobilitási projektek a felnőtt tanulási szektorban”-típusú pályázata keretében kollégáink szakmai látogatást tettek Berlinbe, ahol demenciabarát múzeumokkal és intézményekkel vették fel a kapcsolatot. Ennek a tanulmányútnak a beszámolóját olvashatjuk legújabb blogbejegyzésünkben, melynek szerzője Sóki Diána múzeumpedagógus. 

  Egy berlini tűzfal (fotó: Sóki Diána)

Egy ...

Legújabb bejegyzésünk a magyar szerelmi költészet egyik különleges darabjával és annak nyersfordításával foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen török hatások érvényesülnek a régi magyar lírában, és miként került a vers Gara László látóterébe. A posztot Bartók Zsófia Ágnes, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi Dokumentációs Adattárának muzeológusa jegyzi.  

Török zenészek. Levní miniatúrája , 1720 (Wikipédia)

A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattári katalógusának legkorábbi állományát böngészve egy különleges forrással találkozhatunk: Divinyí 1588-ban lejegyzett, Madzsarí türki versével . A verset kezdősora alapján Fekete szemű, szemöldökű…  néven is szokás említeni, és az ún. Palatics-kódex ben maradt ...

Milyen kerti szerszámok maradtak fenn a Jókai-hagyatékban? Hogyan kamatoztatta kertészeti szakismereteit Az arany ember szerzője? Mai bejegyzésünkben folytatjuk beszélgetésünket, mely a kert romantikus toposzához kapcsolódva tárgyalja Jókai gyakorlatias viszonyát a kerthez – a kerti munkától a kertészeti szakirodalom művelésén át egészen a természetvédelemig. Interjúsorozatunk  legújabb részében Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora kérdezi Parragi Mártát, a múzeum kézirattárának főmuzeológusát, a Jókai-kiállítás társkurátorát.  

Jókai Mór otthonában , Erdélyi Mór felvétele, Budapest, 1892. szeptember 10. előtt (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

Milyen szerepet játszott a magyar romantikus próza legnagyobb elbeszélője életében a kerti munka és a kert? Milyen képet közvetített műveiben az ember által körülkerített természet szépségéről? Hogyan jelenik meg hagyatékában a kert szeretetének öröksége?  Interjúsorozatunk  legújabb részében a kertészkedő, kertészetről író Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Parragi Márta társkurátor, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa .  

Jókai Mór svábhegyi kertjében , Kurcz és társa felvétele, Budapest, 1989. október 2. (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Válogatás a PIM gyűjteményeiből   című sorozatunkban az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan megjelenő kötetéből szemelvényeket adunk közre. A mai blogbejegyzésben két dedikált kötet kerül fókuszba, az egyik Espersit János, a másik József Attila könyvtárából való. A dedikációkat Csiszár Mirella, a Könyvtár főosztályvezetője, Török Sándor Mátyás, a Kézirattár főmuzeológusa és  Török Dalma, a Könyvtár főmuzeológusa ismerteti.

  Bér Rudolf: József Attila portréja (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

József Attila dedikált kötete

E becses kötet a híres makói mecénás, Espersit János hagyatékából került a PIM-be. Espersit ügyvédi munkája mellett újságíró volt, a Makói Reggeli Újság című ...

A dublini James Joyce Centre két munkatársa, Darina Gallagher igazgató és Dr. Josh Q. Newman kutatási asszisztens 2026. március 23–29-ig egy Erasmus+ rövidtávú mobilitási projekt keretében Budapestre látogatott. Az együttműködés további terveiről és a hatnapos látogatás állomásairól olvashatjuk Benedek Anna főosztályvezető, dr. Borbás Andrea főmuzeológus és Parádi Andrea tudományos titkár közös beszámolóját. 

Darina Gallagher igazgató, Dr. Josh Q. Newman kutatási asszisztens, Benedek Anna főosztályvezető, dr. Borbás Andrea főmuzeológus és Parádi Andrea tudományos titkár a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében (fotó: MNMKK PIM)

A „ Digital Transformation in European Writers’ Museums ” (Digitális átalakulás az európai ...

Jókai Mór sokoldalúsága közismert, de hogy miként alakult akadémiai karrierje, kik voltak a pártfogói és milyen reprezentatív szerepeket vállalt, az talán kevésbe köztudott. Az író születésének 200. évfordulója alkalmából indított   interjúsorozat unk következő részében Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora, a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője kérdezi Vitekné Balogh Piroska egyetemi tanárt, az MTA doktorát, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatóját. 

Buday György: Jókai Mór , grafika, 1972 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai Mór számos szállal kötődött a Magyar Tudós Társasághoz, vagyis az ...

Madách londoni színéről szóló blogbejegyzésünk második része azt vizsgálja, hogy az illusztrátorok milyen nézőpontból közelítik meg ezt a sokrétegű jelenetet. A haláltánc-motívum irodalmi és képzőművészeti megjelenítését Puskás Dániel, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárának muzeológusa veszi górcső alá.  

Kass János: Madách Imre: Az ember tragédiája - IX. szín , részlet, 1980 (Országos Széchényi Könyvtár)

Ha a szereplők öltözékét tekintjük a drámában, Nádasdy Ádám jegyzeteiből jól látni, hogy a rendezői utasítás szerint a szín kezdetekor még az előző szín, azaz a második prágai szín öltözékében vannak, majd munkásoknak öltöznek, és a szín végéig így is maradnak (az után is, hogy a ...

Mai blogbejegyzésünkben a haláltánc-motívum irodalmi és képzőművészeti megjelenítését vizsgálja Az ember tragédiája  londoni színe kapcsán Puskás Dániel, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárának muzeológusa.

Kósa János:   Kísérlet : Madách Imre: Az ember tragédiája - XV. szín, grafika, 2022 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A londoni szín Madách jelenét ábrázolja, az 1850-es évek Londonját, és a Towerből szemlélődő Ádámmal és Luciferrel indul. Nádasdy Ádám a műhöz írt jegyzeteiben kiemeli, hogy ettől a színtől kezdve Ádám és Lucifer egymást végig a saját nevükön szólítják a darabban, továbbá a szín végén lévő haláltánc utolsó mozzanatában eszmél rá Éva személyére, ahogy a ...

Március idusához közeledve a Petőfi Irodalmi Múzeum névadójához kötődő leghíresebb relikviákról lesz szó. Megtudhatjuk, hogyan élte túl a legtöbbször szavalt magyar vers kéziata az idő múlását és a kiállítások fényviszonyait, milyen madár ül a szabad sajtó tetején és vajon kicsoda készítette Petőfi hiteles képmását?  A  Nemzeti Dal  kéziratát Kalla Zsuzsa, gyűjteményi főigazgatóhelyettes, a Landerer-nyomdagépet Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője, a Petőfi-dagerrotípiát pedig Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus mutatja be.   

  Bellony László: „Taplra magyar!” , 1989 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A  Nemzeti Dal  kézirata 

Petőfi 1848. március 15-én cenzúra ...

Első márciusi posztunkban rövid betekintést adunk a szabadságharc költőjének nyugodt, kispolgári mindennapjaiba, méghozzá biedermeier emléktárgyain keresztül. Hogy kerül egy puttó a forradalmi írótárcára? És milyen szólást rejt az iskolatársnak küldött emléklap? Gyűjteményi válogatássorozatunk újabb részét a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgatóhelyettese, Kalla Zsuzsa jegyzi.

Petőfi Sándor írótárcájának hímzése , 1848 (bőr, gyöngy) (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi költészetét és alakját a romantikával azonosítja a nagyközönség, noha életműve rengeteget köszönhet a biedermeiernek: annak az életérzésnek, divatnak és stílusnak, ami a Pestre költöző, értelmiségi társaságban ...

Az interjú első részéből megtudhattuk, milyen személyes történetek fűzték Jókai Mórt a színház világához, melyik regényét dolgozta át színpadra és miért. A folytatásban színműbíráló szerepéről, illetve prózai és drámai műveinek jellegzetességéről lesz szó.  A kérdező Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora, aki válaszol Szalisznyó Lilla irodalom- és színháztörténész, a  Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ   munkatársa. Posztunk a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított  interjúsorozat  része.

  Ligeti Juliska mint Noémi ,  Strelisky Sándor felvétele, 1902 (OSZK)

...

Melyik regényét dolgozta át színpadra Jókai Mór és miért? Milyen személyes történetek fűzték őt a színház világához? A drámaíró Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Szalisznyó Lilla irodalom- és színháztörténész, a  Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ munkatársa a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított  interjúsorozat  következő részében.

  Laborfalvi Róza mint Getrudis (Katona József: Bánk bán) – Barabás-Walzel, 1846   (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai drámaírói pályafutása három nagy szakaszra oszlik: a ...

Mai blogbejegyzésünk a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvgyűjteményének legrégibb darabját, egy hagenaui ősnyomtatványt mutat be, a könyv egyik széljegyzetét állítva fókuszba. Az ismertetést Bartók Zsófia Ágnes, a Múzeumi Dokumentációs Adattár muzeológusa, a Sermones Compilati kutatócsoport tagja jegyzi.  

Temesvári Pelbárt korabeli ábrázolása, Augsburg, 1502 (Sermones compilati Kutatócsoport, ELTE BTK)

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvállományának legrégibb darabja egy ősnyomtatvány, azaz 1500 előtt kiadott nyomtatott könyv. Az 1963-ban vásárolt kötet szerzője a híres magyar ferences prédikációszerző, Temesvári Pelbárt. A mű nemcsak a Magyar Királyság területén, hanem egész Európában nagy népszerűségnek örvendett. ...

Válogatás a PIM gyűjteményeiből   című sorozatunkban hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk szemelvényeket kedvcsináló gyanánt. Most ismét egy dedikált kötet kerül fókuszba Juhász Gyula könyvtárából, melyet Török Dalma, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főmuzeológusa mutat be.  

P. Gulácsy Irén , Tauber Malvin felvétele, Budapest, 1936 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Éppen mivel nem archiváló alkat, a Juhász Gyula ...

Sorozatunk záróepizódjában megismerkedhetünk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítás fogadtatásával, utóéletével a múzeumi gyűjteményezés praxisának bemutatásán és néhány korabeli recenzió szemelvényén keresztül. Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről című konferenciakötetben megjelent tanulmány írója E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója.  

Ady Endre, Lukács Hugó felvétele , Kolozsvár, 1909. július 28. (Hungaricana)

A kiállítás fogadtatása, utóélete

A pályázat menetéhez tartozott, hogy a beadáskor a művészek kötelezően aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint „a műveket ...

Mai blogbejegyzésünkben folytatjuk az intézménytörténeti szempontból is kiemelkedő 1977-es Ady-centenárium kapcsán rendezett kiállítások háttérmunkálataival foglalkozó tanulmány közlését, mely E. Csorba Csillának, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusának, korábbi főigazgatójának munkája. A tanulmány a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.  

Ady Endre fényképe, Ady autográf ceruzaírású, ismeretlennek szóló ajánlásával , Székely Aladár felvétele, Budapest, 1910 –1911 (Hungaricana)

„Új vizeken járok”

Az Ady-centenárium egyik nyitányának számított a Fiatal Képzőművészek ...

Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely Kovács Ida korábban közölt szövegének párja, a   PIM Studiolo   sorozatában megjelent   Az én testamentumom: tanulmányok Ady Endréről   című konferenciakötetben látott először napvilágot.

Komjáti Gyula tusrajza Ady Endréről , Felsch Bálint felvétele, 1976 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Attila napi posztunkban József Attila legismertebb fotójáról és A Dunánál című vers kéziratáról lesz szó sorozatunkban, mely az MNMKK PIM hamarosan megjelenő kötetének mutatványa is egyben. A tárgyleírásokat Kemény Aranka, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa, valamint Török Sándor Mátyás, az MNMKK PIM Kézirattár főmuzeológusa készítették.

József Attila 1935-ben , Ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fejét a fénnyel szemben kissé leszegi, így tekintete homályos marad. Komoran, mégis teljes figyelemmel, kérdőn fordul felénk. „Ő tudatosan jelentőséget tulajdonított a külsejének is, mint egy színész, mérlegelte az arckifejezését is, amit az utókorra hagy majd” – ...

A szilveszter az íróknál is külön műfaj: egyszer kakaslépésekkel mérik az időt, máskor barátokkal és televízióval, tánccal, anekdotákkal múlik az éjfél. Áprily Lajos, Babits Mihály, Németh László, Déry Tibor, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes és Csukás István szövegei és a róluk készült fényképek egyszerre őrzik meg az ünnep rítusait és a személyes történetek intimitását. Következzék szilveszteri válogatásunk a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

A Donáth úti ház előtt állnak a Makkai család tagjai és Áprily Lajos (az ajtónál) feleségével, Schéfer Idával, 1928. január 1. ( PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár )

Milyen volt az írók karácsonya? Csillogó díszek, terített asztal, és természetesen az elmaradhatatlan fotó a fa előtt az ajándékkal. E heti bejegyzésünkben karácsonyi tematikájú válogatást nyújtunk az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Pilinszky János karácsonyfadísze (MNMKK PIM Művészeti Relikvia- és Fotótár)

Nagyon fáradt volt, gyorsan elnyomta hát az álom. Sokkalta gyorsabban, mint remélhette. De éjszaka különös álom riasztotta.
Azt álmodta, hogy valami nagyon népes ünnepély, csodálatos karácsony után volt, amikor már mindenki lefeküdt a házban, s ő – ki tudja, ki volt ő ebben az álomban, ebben az alvó házban? – még egyszer végigjárta a fenyőillatú szobákat, még egyszer rendet rakott bennük, ...