Ha lenne a magyar nyelvű sci-fi-irodalomnak születésnapja, akkor az minden bizonnyal 1872. november 3-ra esne. Ezen a vasárnapi napon jelent meg ugyanis A Hon című lapban – amelyet nem mellesleg Jókai Mór szerkesztett – A jövő század regényének első epizódja. Előtte is voltak – legtöbb a reformkorban – sci-fi-tematikát használó irodalmi művek, mégis a modern magyar tudományos-fantasztikus irodalom A jövő század regényével született meg. A korszakban Jules Verne-én kívül nincs még egy olyan író, aki ekkora hatást gyakorolt volna a magyar nyelvű fantasztikus irodalomra, mint Jókai.

A Hon 1872. november 3-i száma, amelyben A jövő század regényének előszavát először leközölték. (Forrás: PIM)

Az istenek vére

Jókai a sci-fi-tematikában is profi írónak bizonyult. Nem csupán a képzeletet megragadó jövőleírása, az ötletes találmányok bemutatása bizonyítja ezt, hisz ezektől még nem lenne egy irodalmi mű tudományos-fantasztikus. A sci-fit ugyanis nem a jövő és a technikai találmányok ábrázolása teszi igazán sci-fivé. Ez csupán kellék. A világteremtés és a sci-fi mint tematika középpontba helyezése teszi kiemelkedő sci-fi-írássá A jövő század regényét. 

A világteremtés – amelyet J. R. R. Tolkien a tündérmesékről szóló esszéjében egyenesen a fantasztikus irodalomi művészet legfontosabb céljaként definiál – és annak kidolgozottsága magával ragadó. Az 1950-es évek Magyarországának szuggesztív leírása (már-már birodalmi nagyságú és súlyú Magyarországról), az Otthon állam precíz felépítése, egyszerre mutatja meg az írói alkotói fantázia szárnyalását és a saját kora problémái iránt érzékeny lelkű írót. 

A jó sci-fi általában az író aktuális jelenének problémáira reflektál és kínál rájuk valamilyen fikciós, de racionális választ. Nincs ez másként A jövő század regényével sem, ami az 1870-es évek, azaz a korai dualizmus kor legfontosabb társadalmi, politikai és eszmetörténeti problémáinak lenyomataként is olvasható. A regény mindezek mellett nevettető szatíra, görbe tükör – gondoljunk mindjárt az első fejezetre, amikor az író azon adomázik, hogy miként emelte a katolikus egyház honfoglaló Árpád fejedelmet a szentek közé –, ahol Jókai kedélyes gúnnyal ábrázolja a mindenkori politikusokat, pártokat, és a dualizmus korának problémáit. 

Jókai Mór ágyúja, a leírás alapján készítette Németh Zoltán (Forrás: PIM)

A regény előszavában – ami A Hon fent említett számában jelent meg – Jókai reprezentálja a kor sci-fi-tematikájának meghatározó sarokpontjait. A regény cselekményének mozgatója egy természettudományos felfedezés, ami átformálja a világ politikai, katonai és társadalmi képét. A regény középpontjában az ichor megtalálása, valamint a repülőgép feltalálása áll. Jókai a regény előszavában leszögezi, hogy „…egy hypothesisre van építve az egész. Egy találmányra, mely a világot át fogj alakítani.” 

Jókai kiemelkedett a korszak sci-fi-írói közül, mert művében élénken érdeklődött a társadalmi, vallási, politikai és közéleti kérdések iránt. A természettudományok és a találmányok társadalmat átformáló erejébe vetett hit a teljes dualizmus kori sci-fi-irodalmat áthatotta, nemcsak idehaza, de külföldön is. Jókai világának valamennyi problémájára (békétlenség, fajgyűlölet, háborúk stb.) gyógyírt jelent a Gyilkos-tóból kinyert ichor. A főhős Tatrangi Dávid nevéhez fűzhetők ezek a felfedezések, de ezt kutatják a nihil képviselői is, Sasza asszony vezetésével. 

A jövő század regénye kéziratának egy fóliója (Forrás: PIM)

„A pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély”

A jövő század regényének másik alapélménye az ideális jövő Magyarországa mellett a félelem. A jövő század regénye nem csupán az oroszokat helyezi ilyen szempontból középpontba, ami az 1849-es trauma fényében talán nem is túl meglepő. Regényében megjelenik egy másik félelem, méghozzá a nihilizmustól (anarchizmustól), ami Európa békéjét és rendjét veszélyezteti. 

Töltet, Jókai leírása alapján készítette Németh Zoltán (Forrás: PIM)

Jókai itt nem válogat a jelzőkben. A regény fiktív jövőjében lezajlott forradalom után Oroszországban a nihil vette át az irányítást, és átkeresztelte magát Nihil országára:

„És most gondoljuk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek, — sokan lesznek, — kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekesznek, — kik a néperkölcsöt nemesitik,— kik a felvilágosodást terjesztik, — kik a semmiből teremteni, az embererőt istenerővé emelni igyekeznek; […] de ezekkel szemben fog állani az a másik óriás, a kinek neve a ’N i h i l’, a ’S e m m i’, a ki nem hisz semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet, a ki megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, a kinek nincs más czélja, mint a mai nap, más ura, mint az ’én’ : más törvénye mint azt tenni, a mi neki jól esik.”

Jókai többször hosszasan elidőzik a Nihil országának leírásánál, a terrorra, pusztításra és háborúra hajlamos hatalmon, ami alapjaiban semmisítette meg a polgárai szabadságát. Tatrangi Dávid azonban végül véres háborúk árán az ichor és a repülőgépek segítségével, de győzelmet arat Nihil országán és elhozza a békét. Klasszikus mesékbe illő megoldásként a „jó” győzedelmeskedik, a „gonosz” pedig elnyeri méltó büntetését.

Jókai Mór aerodonomja, a leírás alapján készítette Németh Zoltán (Forrás: PIM)

Egy új kezdet hajnalán

1874. február 11-én, szerdán A Hon közölte Az új bolygó című fejezetet, egyben ez volt A jövő század regényének záró epizódja. Tatrangi és a földi társadalom révbe ért, a 2000. évben megszületik a Föld testvére, a Pax. A regény teljessé vált, cselekménye lezárult. A jövő század regényének – a sztorihoz hasonlóan izgalmas és változatos – utóélete azonban csak ezután kezdődött. 

Veres Miklós