Keveset tudunk azokról az esetekről, amikor értelmiségiek, írók vagy könyvkiadók szakemberei gazdálkodásba kezdtek. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye azonban olyan kivételes kincseket is rejt, amelyek Móricz Zsigmond leányfalusi kertjéről és az ott végzett termelésről segítenek képet alkotni az utókor számára. Csatlós Judit, a Kassák Múzeum muzeológusának cikke egyszerre szól a kertről és három különböző életpálya izgalmas összefonódásáról.

Móricz Zsigmond a kertjében , Escher Károly felvétele, 1940 (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Kálmán Kata felvétele, hátoldalán Móricz ...

Toldy Ferenc amellett, hogy irodalomtörténész, szerkesztő és akadémikus volt, költőként, egyetemi tanárként, orvosként és könyvtárépítőként is tevékenykedett. Owaimer Oliver ezúttal némileg szokatlan nézőpontból, alkalmi beszédei felől közelíti meg alakját, amit Toldy életműve ugyancsak lehetővé tesz. A kétrészes cikk alapjául szolgáló előadás a Toldy Ferenc halálának 150. és születésének 220. évfordulóján tartott Tudományoknak raktárakat című emlékülésen hangzott el 2025. december 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Toldy Ferenc portréja , ismeretlen felvétele,  1830-as évek közepe (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár) 

Toldy Ferenc 1835 és 1861 között a Magyar Tudós Társaság titoknokaként, ...

Ahogy Az értékteremtő háború II. című blogbejegyzésben már írtunk róla, Balázs Bélához hasonlóan katonaorvosként szolgáló öccse, Bauer Ervin is igyekezett nyilvánosan hangot adni saját meggyőződéseinek az első világháborúban – talán a lelkesítő írások ellensúlyozásaként, s olykor mintha éppen testvére gondolataival vitatkozva. Bár írásai felesége, Kaffka Margit átdolgozása nyomán jelentek meg a Nyugat ban, levelei és „naplólevelei” mellett nélkülözhetetlen forrásai Bauer háborús élményeinek, érzéseinek és megéléseinek, amelyekről Molnár Eszter Edina közöl háromrészes blogbejegyzést „Margitka, van még háború?” Az első világháború érzelemtörténete című kötete alapján.

Kaffka Margit és Bauer ...

Ahogy Az értékteremtő háború II. című blogbejegyzésben már írtunk róla, Balázs Bélához hasonlóan katonaorvosként szolgáló öccse, Bauer Ervin is igyekezett nyilvánosan hangot adni saját meggyőződéseinek az első világháborúban – talán a lelkesítő írások ellensúlyozásaként, s olykor mintha éppen testvére gondolataival vitatkozva. Bár írásai felesége, Kaffka Margit átdolgozása nyomán jelentek meg a Nyugat ban, levelei és „naplólevelei” mellett nélkülözhetetlen forrásai Bauer háborús élményeinek, érzéseinek és megéléseinek, amelyekről Molnár Eszter Edina közöl háromrészes blogbejegyzést „Margitka, van még háború?” Az első világháború érzelemtörténete című kötete alapján.

Bauer Ervin (Lőcse, 1890 ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum írói fotóikonográfiai sorozatában megjelent a „Ha lesznek jó fotóim, küldök” – Csinszka összes fényképe című kötet. Ez a hiánypótló kiadvány az első olyan darab a sorozatban, amely egy női alkotó teljes fotóanyagát gyűjti össze és mutatja be a legapróbb részletekig. Zeke Zsuzsannával, a kötet szerkesztőjével és összeállítójával, a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetőjével beszélgetett a könyv létrejöttéről, Csinszka (Boncza Berta) rendkívül összetett, vitatott megítéléséről, a fotózáshoz fűződő viszonyáról és máig élő kultuszáról Parádi Andrea, a PIM tudományos titkára.

Zeke Zsuzsanna (összeáll.): „Ha lesznek jó fotóim, küldök” – ...

A Mozgó Világ a nyolcvanas évek elején nemcsak a korszak legfontosabb irodalmi és társadalmi folyóirata, hanem a szabadság szimbóluma is lett. Hogyan reagált az aczéli kultúrpolitika a kitűzött irányvonalat elutasító, autonóm szerkesztőség működésére? Palyik Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője egy különleges, szerzői aláírásokkal teli példányon keresztül idézi fel a magyar sajtótörténet máig meghatározó fejezetét, amely a múzeum hamarosan megjelenő kiadványából ad ízelítőt.

A Mozgó Világ szerkesztősége , Helle Mária felvétele, Budapest, 1983. december 30. (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az almanachként indult Mozgó Világ 1980-ban lett havilap. A hatalom ...

Hogyan él túl egy irodalmi barátság a világháború borzalmai, a szocializmus cenzúrája és az atomkor hajnala által meghatározott időszakban? Cikkünk második részében Weöres Sándor és Várkonyi Nándor legnehezebb évtizedeit követjük nyomon a világháborús bombázásoktól a kényszerű hallgatás időszakáig. Leveleikből felsejlik a korabeli kultúrpolitika fojtogató légköre, a Hamvas Bélával kötött szövetség, és az a szellemi háttér, amelyből végül megszületett a „kozmikus költészet”. Mai bejegyzésünk írója Sulyok Bernadett, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főmuzeológusa.

Várkonyi Nándor olvas, 1930-as évek eleje, ismeretlen felvétele (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

1940 ...

Weöres Sándor és Várkonyi Nándor évtizedeken átívelő barátságát beszélgetőcédulák, közös folyóirat-alapítások és a „kozmikus költészetről” szóló viták kísérték. Ezt a kapcsolatot mutatja be Sulyok Bernadett, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára főmuzeológusának cikke, melynek első részéből kiderül, hogyan egyengette a pécsi mester a fiatal költőzseni útját a doktori disszertációtól egészen a Theomachia  megjelenéséig. 

Weöres Sándor és Várkonyi Nándor, Pécs, 1968, ismeretlen felvétele  (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Várkonyi Nándort, Weöres Sándort, Kodolányi Jánost, Hamvas Bélát és műveik bizonyos vonulatát az irodalomkritikusok többször együtt említik mint az univerzális ...

A történet záró része Károlyi Georgina grófnő életének utolsó, egyszerre felemelő és tragikus időszakát tárja fel. Megtudhatjuk, miként fonódott össze az arisztokrata női szerep a tbc elleni reménytelen, Európát átszelő küzdelemmel, amely végül a családi emlékezet és a történelem elfeledett, mégis megrendítő fejezetévé vált. A sorozat szerzője Komáromi Csaba, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főmuzeológusa.

Károlyi Erzsébet és Károlyi Mihály , Koller Károly fotója, 1882 körül (MNMKK MNM)

Az előkelő nők számára a jótékonykodás számított a legelfogadottabb életcélnak.

A történet folytatása a grófnő belső világát, levelezését és a házasság utáni magány tapasztalatát állítja középpontba – a fennmaradt levelek és visszaemlékezések alapján egy rövid, tragikus élet körvonalazódik ki az olvasó szeme előtt. Mai bejegyzésünkben a családi emlékezet, a női szerepek és az arisztokrata önreprezentáció rétegeit tárja fel Komáromi Csaba, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főmuzeológusa.

Károlyi Georgina a csecsemő Károlyi Mihállyal, 1875 (MNMKK MNM)

„A családi levelezéseket érdemes figyelemmel olvasni – olvashatjuk Erdélyi Gabriella tanulmányában, aki Sophie Ruppelt idézi –, mert az európai arisztokrácia számára a cselekvés és a kommunikáció eszközévé vált, általa ...

A palota titkainak újabb fejezetében egy olyan grófnő története nyílik meg előttünk, akinek élete alig néhány sorban elbeszélhető – mégis sűrűn rétegzett családpolitikai és érzelmi drámát rejt. A történet első részében a 19. században arisztokrata körökben szokásosnak mondható házasságkötés előtörténetét ismerteti olvasóinkkal Komáromi Csaba, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főmuzeológusa.

Nagykárolyi gróf Károlyi Georgina és nagykárolyi gróf Károlyi Gyula , Borsos, Doctor és Varságh fotója, 1870-es évek közepe (MNMKK MNM)

Egy ikonikus, bőrbekecses portré, egy festmény és egy különös hangszer története következik az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének kiemelkedő darabjait bemutató kötetünkből. A tárgyak Nagy László személyes kapcsolatait és médiumok közti átjárásait rajzolják ki – azt a kulturális hálót, amelyben irodalom, zene és képzőművészet szorosan egymásba fonódik. Mai bejegyzésünket Kovács Ida és Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusai jegyzik.

Nagy László bőrbekecses mellképe , Balla Demeter felvétele, 1971 körül (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Nagy László ikonikussá vált bőrbekecses fényképe, amely Balla Demeter fotósorozatának része, a költő budapesti, Árpád ...

Tudtad, hogy a Nyugat folyóirat tekintélyes szerzői körében szépségverseny zajlott? Vajon milyen apropóból rendezték az eseményt? Ennek járt utána mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára.

Az 1930-as évek elején a Teréz körúti Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) különterme vált a Nyugat köré szerveződő budapesti irodalmi-közéleti élet egyik kiemelt színterévé, ahol rendszeres irodalmi szalon működött: kedd esténként nyugatos költők és prózaírók olvastak fel, vitáztak, beszélgettek – Babitstól Gellért Oszkáron, Kosztolányin át Szép Ernőig. A Nyugat-barátok Körét Móricz Zsigmond szervezte meg, miután Osvát halálát követően Babits Mihály mellett átvette ...

Egy piros-fekete csíkos fürdőköpeny a balatoni nyárban: Rippl-Rónai József 1925-ben készült Karinthy-portréja egy egész korszak hangulatának sűrítménye. Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében őrzött pasztellkép történetét Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa villantja fel most sorozatunkban, amely a múzeum hamarosan megjelenő kiadványából ad ízelítőt.

Rippl-Rónai József: Karinthy Frigyes , 1925, karton, pasztell (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rippl-Rónai mindig testvériséget tartott az írókkal

– fogalmazott Kosztolányi Dezső a festő 1923-as, Ernst Múzeumban rendezett kiállításakor. Ezen a tárlaton mutatták be a Nyugat szerzőiről készített, híressé vált ...

Az 1914 karácsonyán kelt naplórészlet és a benne olvasható Kuncz Aladár-levél a háború korai tapasztalatának személyes és megrendítő lenyomata. Kuncz Aladár 1931. június 24-én hunyt el; ennek emlékére közöljük Laczkó Géza feljegyzését, amely a hátország és az internáltság élményét egyszerre teszi átélhetővé. A napló 2015-ben megjelent a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában „…az irodalmat úgyis megette a fene” címmel.

  Kuncz Aladár portréja , ismeretlen felvétele, 1931 (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Dec[ember] 24.

Karácsonyest. – Éjféli misére harangoznak, íróasztalom a sarokba tolva, itt áll mellette egy óriási, szép és díszes karácsonyfa. A zaj elült. Baba, örömével, új játékaival, ...

Hogyan lehet a magyar irodalom több évszázados történetét kiállításokon keresztül közérthetően, mégis tudományos igénnyel bemutatni? A Petőfi Irodalmi Múzeum 1986 és 1990 között megvalósult, nagyszabású kiállítássorozata erre tett kísérletet: a korszakokon átívelő tárlatok nemcsak új forrásokat és tárgyakat hoztak a közönség elé, hanem máig érvényes kérdéseket is felvetettek a tudomány és a közművelődés kapcsolatáról. A sorozat történetét Bartók Zsófia Ágnes, az MNMKK PIM Múzeumi Dokumentációs Adattárának muzeológusa mutatja be. 

Bevezetés a magyar irodalom világába I.: A reneszánsz és a barokk kora (1550 – 1760) című kiállítás fotódokumentációja , 1986 (MNMKK PIM Múzeumi Dokumentációs Adattár)

A ...

S orozatunkban hamarosan megjelenő, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének kiemelkedő darabjait bemutató kötetünkből nyújtunk ízelítőt az olvasóknak, ezúttal Szentkuthy Miklós születésnapjának múlt heti évfordulójára emlékezve. Az író hagyatékáról, intézményünkkel ápolt kapcsolatáról és naplóiról Hegyi Katalin, a Médiatár tiszteletbeli főmuzeológusa írt a kiadványba.

Szentkuthy Miklós kéziratos hagyatékát 1987 őszén vásárolta meg a PIM a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával. Ez a gesztus rendkívül fontos volt a mindaddig belső, zárt világában élő, ...

Mai bejegyzésünkben folytatjuk útibeszámolóink sorát, és ismét Írországba kalauzoljuk olvasóinkat. Ezúttal azonban más szemmel nézhetjük végig a múzeumi palettát: kollégáink a 2025-ban elnyert Erasmus+ „Rövid futamidejű mobilitási projektek a felnőtt tanulási szektorban”-típusú pályázata keretében demenciabarát múzeumokkal és intézményekkel vették fel a kapcsolatot, melynek első állomásáról korábban beszámoltunk. A második tanulmányútról szóló beszámolót Hirsch Máté, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa jegyzi.

Az utazó csapat tagjai balról: Ortmann Anna, Mirtse Zsuzsa, Kodolányi Judit, Miskó Róza, Hirsch Máté, Rimanóczy Andrea, Hepp Ildikó

Utunk célja

2025-ben nyerte el a PIM azt az Erasmus+ ...

Mai bejegyzésünk a  Rom Som című folyóirat történetén keresztül a magyarországi roma sajtó és irodalmi nyilvánosság alakulását vizsgálja, különös tekintettel Choli Daróczi József (1939–2018) szerepére, aki tegnap töltötte volna be 87. születésnapját. A folyóirat megszakításokkal tarkított története a kulturális önreprezentáció lehetőségeit és korlátait egyaránt megvilágítja. A Könyvtár gyűjteményében őrzött példányok révén a roma kulturális emlékezet intézményesülésének kérdéseit Sebestyén Rita, az MNMKK PIM  Múzeumi Dokumentációs Adattárának muzeológusa vizsgálja.

Choli Daróczi József, Amaro Drom, 1992. 2. évf. 22. szám (Arcanum)

A Rom Som cigány folyóirat a magyarországi romák ...

Dublinba érkezni olyan, mintha egyszerre lépnénk be egy regénybe és egy archívumba. A városban található utcanevek, kocsmák, templomok és villamosvonalak mind-mind ismerősen csengenek, pedig a legtöbben csak könyvlapokról ismerjük őket. A tanulmányút sűrű programja során ezt a papíron létező Dublint jártuk be a valóságban, s megismerkedtünk Joyce és az írországi irodalom ikonikus figurái köré épülő kulturális intézményrendszer (múzeumok, archívumok, könyvtárak) és a programsorozatok széles palettájával. Mai bejegyzésünkben a 2025 októberében indított „ Digital Transformation in European Writers’ Museums ” (Digitális átalakulás az európai irodalmi múzeumokban) című projekt folytatásaként Benedek Anna főosztályvezető, ...

Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum 2025-ban elnyert Erasmus+ „Rövid futamidejű mobilitási projektek a felnőtt tanulási szektorban”-típusú pályázata keretében kollégáink szakmai látogatást tettek Berlinbe, ahol demenciabarát múzeumokkal és intézményekkel vették fel a kapcsolatot. Ennek a tanulmányútnak a beszámolóját olvashatjuk legújabb blogbejegyzésünkben, melynek szerzője Sóki Diána múzeumpedagógus. 

  Egy berlini tűzfal (fotó: Sóki Diána)

Egy ...

Legújabb bejegyzésünk a magyar szerelmi költészet egyik különleges darabjával és annak nyersfordításával foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen török hatások érvényesülnek a régi magyar lírában, és miként került a vers Gara László látóterébe. A posztot Bartók Zsófia Ágnes, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi Dokumentációs Adattárának muzeológusa jegyzi.  

Török zenészek. Levní miniatúrája , 1720 (Wikipédia)

A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattári katalógusának legkorábbi állományát böngészve egy különleges forrással találkozhatunk: Divinyí 1588-ban lejegyzett, Madzsarí türki versével . A verset kezdősora alapján Fekete szemű, szemöldökű…  néven is szokás említeni, és az ún. Palatics-kódex ben maradt ...

Milyen kerti szerszámok maradtak fenn a Jókai-hagyatékban? Hogyan kamatoztatta kertészeti szakismereteit Az arany ember szerzője? Mai bejegyzésünkben folytatjuk beszélgetésünket, mely a kert romantikus toposzához kapcsolódva tárgyalja Jókai gyakorlatias viszonyát a kerthez – a kerti munkától a kertészeti szakirodalom művelésén át egészen a természetvédelemig. Interjúsorozatunk  legújabb részében Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora kérdezi Parragi Mártát, a múzeum kézirattárának főmuzeológusát, a Jókai-kiállítás társkurátorát.  

Jókai Mór otthonában , Erdélyi Mór felvétele, Budapest, 1892. szeptember 10. előtt (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

Milyen szerepet játszott a magyar romantikus próza legnagyobb elbeszélője életében a kerti munka és a kert? Milyen képet közvetített műveiben az ember által körülkerített természet szépségéről? Hogyan jelenik meg hagyatékában a kert szeretetének öröksége?  Interjúsorozatunk  legújabb részében a kertészkedő, kertészetről író Jókairól beszélget Rózsafalvi Zsuzsanna, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállításának kurátora és Parragi Márta társkurátor, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa .  

Jókai Mór svábhegyi kertjében , Kurcz és társa felvétele, Budapest, 1989. október 2. (MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)