Apuleius • 2 nap
„ - Mi értelme van egymásra hányni ezt a sok csillogó micsodát? Így olyan, mint egy szemétkupac.
- Furcsa dolgok ezek. Bizonyos emberek egyáltalán nem törődnek a tárgyaik szépségével. Kizárólag az értékét nézik.
- Az értékét? Mit jelent az, hogy érték?
- Az egy fogalom. Az elméjükben tanyázik.”
Ismét moziban látható a digitálisan felújított Az idő urai című kultikussá avanzsálódott 1982-es francia-magyar koprodukciós rajzfilm. Személyes élményekről első találkozásról, traumatikus vagy épp inspiráló élményekről beszélgetett tegnap este a Toldi mozi színpadán Orosz István grafikus, filmrendező, a film egykori animátora, Csáki László filmrendező, többek között a tavaly bemutatott Kék pelikán alkotója, valamint Németh Attila, a Galaktika magazin irodalmi szerkesztője.
Izgalmas történeteket hallhattunk a film fogadtatásáról, azóta betöltött szerepéről. Szó esett elkészülésének körülményeiről, a francia-magyar együttműködés hátteréről, René Laloux rendezőről, akinek asszisztense villámgyorsan tanult meg magyarul a kommunikáció kedvéért, a legendás Jean Giraud-ról, alias Moebiusról, aki a rajzfilm látványvilágát tervezte, valamint a magyar technikai rendezőről, Hernádi Tiborról, aki az egész animációért felelt, hiszen a Pannónia stúdió rajzolóit ő koordinálta.
Közben az én agyamban is forogtak a gondolatok: fogalmam sincs már, hogy mikor és milyen körülmények között láttam először a filmet, nem emlékszem, de kicsi voltam, akkor nagy részét nem is értettem. A képei viszont megragadtak. És hiába néztem már meg sokszor az elmúlt évek alatt, mutattam be filmklubban, tartottam róla előadást, mégis hatalmas élményt nyújtott újranézni a vásznon. Ahogyan a beszélgetésben elhangzott, jelenleg 12 éves korhatárral vetítik a mozikban. Nemcsak az olyan máig ijesztő lények miatt, mint a rovarszerű, agyvelőfaló frölonok vagy a barlangokban hemzsegő, húsevő szerpillák, hanem mert a történet követése, elvontsága is egyfajta érettséget követel.
A fő cselekményvonal egy kisfiú megmentése egy veszélyes bolygóról, a Perdide-ről, amely szálat a végkifejletig sok kisebb mellékzönge vagy mikrotörténet tarkítja, mint például a szürreális, igazi Moebius-féle világ, az arcnélküli szárnyas lények planétája, vagy Silbad magányos, de paradicsomi bolygója, amelyen a mákvirágokból kirajzanak kis gondolatolvasó gnómok, akik aztán a történet folyamán roppant izgalmas párbeszédeket folytatnak az emberekről, azok "büdös" gondolatairól és az erkölcsről, miközben többször ők mozdítják előre a cselekményt.
Ahogyan a forgalmazó Budapest film képvielőjétől megtudtuk, ez a rajzfilm itthon magyar szinkronnal a legnépszerűbb, azokra a vetítésekre ül be a legtöbb néző, ahol Sztankay István, Halász Judit, Boros Zoltán, Tahi Tóth László, Kállai Ferenc és Haumann Péter hangján szólalnak meg a szereplők. Ez nem csak a nosztalgia miatt van így, egyszerűen zseniálisan egészíti ki a sokszor mozdulatlan drámaiságot csodálatos hazai színészeink „hangjátéka”, amellyel érzelemmel töltenek meg minden karaktert.
Elhangzott az is, hogy a gnómok állandó alakváltását, valamint a mini Silbad táncát Maros Zoltánnak köszönhetjük, aki ezzel olyan kvalitást villantott, hogy egyből szabad utat kapott a Gaumont és a Disney irányába, ahol vezető munkatárs lett. A rajzfilmen rajta kívül is rengeteg nagyszerű hazai szakember és rajzoló dolgozott, és hogy erre a munkára mind szívesen emlékeznek, az abból is kiderült, hogy a nézőtéren több egykori Pannóniás dolgozó foglalt helyet, akik csak úgy eljöttek, mint mezei mozinéző, és az előadás után jókedvűen csevegtek tovább a mozi büféjében, mintha legalábbis osztálytalálkozóra érkezett volna a társaság.
Aki eddig nem látta, az azért, aki pedig szívesen nosztalgiázna, azért nézze meg ezt a különleges világú rajzfilmet, ami mindig hordoz valami meglepetést, egy felfedezni érdemes részletet a háttérben, vagy egy újabb jószagú gondolatot a fejünkben...
A beszámolót Kasza Magdolna készítette.
Lájkolj minket a Facebook oldalunkon!
Kövess minket Twitteren: Follow @Filmbook4
Hallgass minket YouTubeon: www.youtube.com/@filmbook_podcast
vagy Spotifyon: https://open.spotify.com/show/5YBaIxW97mIJ1Er7UQitHL
kontakt: filmbook.blog@gmail.com
